Mi is a Pesti paprika?
Mint a Paprikaszagú levegőben-sorozatunkban, ezúttal is folytatásos szépirodalmi szövegközlést tervezünk. Pesti paprikának egy 1958-as kötetet hívnak, a Magyar Rádió vidám műsorának válogatott darabjaival. Ahogy Móricz szegedi novelláskötetéből, a Pesti paprikából is őrzünk egy példányt a Paprika Múzeumban.
A kötet történetei között akadnak házassági jelenetek, korrajzok és – ami a dátum ismeretében meglepő – határozottan rendszerkritikus szövegek is. A rövid, humoros és frappáns szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. Hogy hogyan, arról a kötet bevezetője minden kétséget kizáróan informálja az olvasót:
A konferanszié előszava
Elnézést kell kérnem Szeged városától, hogy a szegedi paprika mellett egy újfajta paprika is megjelenik a piacon, a pesti paprika. Pedig ez a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál. Egyidős Pest-Budával, egyidős a pesti polgárral.
Ismerkedjünk meg közelebbről ennek a furcsa fővárosi mezőgazdasági produktumnak a természetrajzával. A pesti paprika termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok szellőzetlen, aktaporos szobáiban, az üzemek olajos-kormos betonpadlóján, és a kávéházak cigarettafüstös levegőjében. A pesti paprika a világ legszívósabb növénye. Nem árt neki semmiféle elemi csapás. Kánikulában és fagyban egyaránt virágzik, és nem pusztítja el tűzvész, árvíz, földrengés, háború sem.
A pesti paprika rendkívül szapora növény. A dzsungel liánjairól ismeretes, hogy szinte észrevehetően nőnek, és napok alatt fonnak keresztül-kasul mindent, ami útjukba kerül. Mi ez a pesti paprikához képest, melynek terjedési sebessége szinte megmérhetetlenül gyors és titokzatos. A pesti paprika terjedésének titka a tudomány mai állása szerint ismeretlen.
Kurtengruber professzor egy tanulmányában érdekes és jellemző esetet ír le a pesti paprikának terjedéséről: „A Hungária kávéházban ültem – írja a professzor – , a művész-asztalnál, amelynek aznap nevezetes vendége volt egy neves politikus személyében. A politikus búcsúzni kezdett, vette a kabátját, és odaszólt a társaságnak: >>Mennem kell, mert a Margithídnál vár rám egy barátom.<< Az asztaltól ekkor fölállt egy újságíró, és azt mondta: >>Ha megengedi, elkísérem.<< >>Ugyancsak arra van dolga?<< – kérdezte a politikus. >>Nem, csak szeretnék végre egy embert látni, aki az Ön barátja.<<
Öt perccel később megérkezett az autó, hogy engem Pécsre vigyen. – folytatja Kurtengruber professzor. – Beültem a kocsiba, és megállás nélkül robogtunk Pécsre. Megérkezve, az üdvözlés után rögtön megkérdezték tőlem, hogy hallottam-e, milyen jól odamondott valaki a neves politikusnak, és elmondták a fenti esetet.”
A pesti paprika egyebekben sokban hasonlít a szegedi paprikához. Mindkettő csípős, és csupán felhasználási módjában tér el egymástól a két produktum. A szegedi paprikát az étel, a pesti paprikát az élet ízesítésére használják.
És még valami. Nem mindenkire hat egyformán. A szegedi paprikával fűszerezett halászlét például egyik ember jóízűen fogyasztja, ugyanakkor a másik krákog, tüsszög tőle, szeme könnybelábad, és homlokát kiveri a veríték. Így van ez a pesti paprikával is. Van, aki élvezi és van, aki túlságosan csípősnek érzi.
Embere válogatja. Egy azonban biztos: ha valaki köhög, izzad, könnyezik tőle, abban nem a paprika a hibás.
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.