Augusztus elején a paprikaföldek termései már egyre intenzívebben növekednek, hamarosan pirosodnak is. Még néhány hét, és a paprikaérés folyamata befejeződik: Kezdődhet a szedés. A terméshozam mennyiségét és minőségét természetesen rendkívül összetett folyamatok határozzák meg. A növény fajtája és alapvető szükségletei mindig nagy jelentőséggel bírnak, de nem feledkezhetünk meg az időjárás szeszélyeiről sem.
Paprikaérés, 2020. Helyzetjelentés!
Bár a paprikaültetés Fagyosszentek környékén rendben lezajlott, az időjárás nyújtotta lehetőségek egyáltalán nem bizonyultak ideálisnak. „A májusi eső aranyat ér!” – tartja a mondás, idén azonban nem sok részünk volt benne. A tavaszi aszály megnehezítette a paprikatermelők helyzetét: A helyrevetéses módszert alkalmazók és a palántákat ültetők egyaránt öntözni kényszerültek.
A nagy esők sajnos inkább júniusban-júliusban érkeztek, ráadásul betegségeket idéztek elő. A xanthomonas nevű fertőzés levél- és virághullást eredményezett. A növények szerencsére ezt még átvészelik, de időre van szükségük, hogy újra hajtani tudjanak. A korai virágok és termések azonban így elvesztek.
Jelenleg közepes termésre számítunk, de minden azon múlik, hogy alakul a továbbiakban a hőmérséklet és a napfényes órák száma, illetve hogy mikor érkeznek a fagyok.
Latin-amerikai múlt, szegedi jelen. Mit tudunk a paprika növényről?
Miután részletesen beszámoltunk a növény aktuális állapotáról és szükségleteiről, érdemes fizikai megjelenését, rendszertani helyzetét is tanulmányozni egy kicsit.
A paprika nemzetségbe (Capsicum) több száz növényfaj tartozik. A termések megjelenése rendkívül gazdag, színük a piros, a sárga, a lila, a narancs, a zöld szinte bármely árnyalatában játszhat, formájuk és ízük hasonlóan sokféle lehet. A növény és a fűszer, amit ma magyar specialitásnak tartunk, Közép- és Dél-Amerikából származik.
A magyarországi fűszerpaprika fajták magyarországi őse a több évszázad alatt Szegeden egységessé alakult csípős szegedi fűszerpaprika tájfajta, tudományos neve latinul: Capsicum annum longum var. Szegedense.
A magyar fűszerpaprika lágy szárú, egyéves növény. Virága kétivarú, önbeporzó, általában fehér szirmú. Termése növénytani szempontból felfújt bogyótermés, lehet csípős vagy csípősségmentes. Magja sárgásfehér színű. A fűszerpaprika-fajták zömmel 2-3 eresek, ebben foglalnak helyet a csípősségért felelős kapszaicin mirigyek. A paprikaérés során a termések színe pirosra változik.
Lehet csüngő vagy felálló termésállású, hajtásrendszer szempontjából folytonos növekedésű, féldeterminált, csokros vagy determinált. Termése hosszúkás, kúpos és a fajtára jellemző alakú hegyes, tompa, egyenes, hajlított, vaskos vagy karcsúbb.
Nem véletlenül vert gyökeret a növény a Kárpát-medencében, azon belül is a dunai meszes és a tiszai öntéstalajokon, Kalocsa és Szeged környékén. A fűszerpaprika könnyen melegedő, jó levegő- és vízgazdálkodású, kevésbé cserepesedő, táperőben gazdag barna homok-, vagy középkötött vályogtalajon termeszthető. A sikerhez persze szükség van a kitartó, gondos szegedi termelőre is, aki a vetésforgó megválasztásával, megfelelő talajelőkészítéssel és -műveléssel ideális tenyészterületet biztosít jövedelmet hozó növényének.
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.