Egy tavaly megjelent kötet: Nehéz sorsok és személyes élettörténetek tárháza, nosztalgikus emlékek a szentmihályiaknak, tanulságos összefoglalás mindenki másnak. Folytatjuk korábban megkezdett Szentmihályi életutak II. című sorozatunkat. A Kéri kocsma bemutatása után Kispéter Istvánné Balla Mária Ilona visszaemlékezését, az Egy küzdelmes élet című fejezetet választottuk. A leírásban Ilonka néni kertészeti tanulmányairól is olvashatunk. Az ő szemein keresztül látunk majd almát, meggyet és paprikát: Étkezésit és erőset.
Kertészeti tapasztalatok Kecskemét mellett
Bár Ilonka néni maga is földművelő családból származik, tanulmányaira egy kertészeti szakiskolában kellemes és hasznos időszakként tekint vissza:
„1959. szeptember elsejével egy kertészeti szakiskolába kerültem a Kecskeméthez tartozó Kisfáiba. A tulajdonos y-nal írta. Ez egy tanya volt, ahol gyümölcs-, szőlő-, zöldség- és dísznövény-termesztés folyt. A gyümölcsök közül főleg jonatán almát, húsvéti rozmaringot, staymaredet – y-nal írd! – és aprógyümölcsöt termeltünk. A starking metszését kanadaiak mutatták meg.
Itt tanultam meg, hogy a szentesi meggy virágpora nem termékenyít, ahhoz aprómeggy kell, cigánymeggynek mondják, de nem az a neve, nem jut már eszembe, likőrmeggynek is mondták. Úgy kell ültetni, hogy egy szentesi, egy cigánymeggy, mert a szentesi nem tudja saját fajtáját beporozni. Apám is így ültette.”
„Erőset csak eldugva”
Az iskolai időszak lezárulása után már munkatapasztalatokról olvashatunk. Itt esik szó arról, hogy paprikát – különösen erőset – milyen körültekintéssel kellett termeszteni:
„A szakiskola után Szegeden, a Füvészkertben dolgoztam egy évet, majd a Felszabadulás TSZ Algyői úti kertészetében. Zöldpaprikát termeltünk, erőset csak eldugva, nádkerítéssel elkerítve, mert büntetés járt volna érte, hiszen bekeresztezte volna a többit, a ceceit, bogyiszlóit, szentesit. Két tízezer négyzetméteres és két ötezer négyzetméteres üvegházban folyt a paprikatermesztés. Sándorfalváról jártam át ide, száraz időben mindig kerékpárral, esetleg télen busszal. Reggel hétkor kezdődött a munkaidő, fél hat tájban el kellett biciklivel indulnom Sándorfalváról, hogy a Csongrádi sugárúton keresztül beérjek.”
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Frissen megjelent kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: A bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól, a paprikás néprajzi örökségről, Szeged paprikás városrészeiről, helytörténetéről. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!
Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:
[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”]
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
