Ha nem számítjuk a szedést, a tavaszi paprikaültetés a legnagyobb szabású szántóföldi munka a növény termesztése során. Múlt héten mi is belefogtunk! Ebben a bejegyzésben a tapasztalatainkat meséljük el.
Az időjárás nagy úr
Azzal, hogy az ültetést már május 12-én, Pongrác napján megkezdtük, idén nem ragaszkodtunk szigorúan a kalendáriumhoz mint a régi paprikások. Egy alsóvárosi termelő a 20. század elején ugyanis sosem kockáztatta volna palántái épségét azzal, hogy a paprikaültetést Fagyosszentek előtt kezdi el.
Hiszen „Pongrác, Szervác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz” – tehát május 12 és 14 között hirtelen hidegre fordulhat az időjárás. Az olyan kényes növények kiültetését, amilyen a paradicsom, az uborka és a paprika, éppen ezért május második felére időzítették. Nekünk azonban idén nem kellett a Fagyosszentektől tartani, nagyszerűen felmelegedett a talaj.
A palánták nálunk fólia alatt cseperednek, a mártélyi Palánta Plus Kft. nevelt számunkra Bolerót és Zoét. A növények régen – ahogy azt Bálint Sándor is megírta – az udvari kolë biztonságos deszkafalai között növekedtek. Az elv azonban mindkét módszer mögött ugyanaz: Helyrevetve a paprikamagok ki lennének téve az időjárás minden viszontagságának, így viszont nagyobb védelmet élveznek.
Mikor aztán elérkezett a paprikaültetés napja, a múltban és a jelenben is, mindenkire szükség volt, aki képes volt a nagy munkában besegíteni. Nálunk is egész csapat dolgozott a palántákkal, a régi szegediek is igénybe vették ilyenkor minden családtag és szomszéd segítségét.
Paprikaültetés, 2022.
A hőmérsékletre nem lehetett panaszunk: Napos, meleg idő volt, ami inkább a kora nyárra, mint a tavaszra emlékeztetett. A föld a szokásosnál jobban felmelegedett, és a fiatal növények is szebbek voltak a tavalyinál, a verőfényes időjárás miatt. Az utóbbi időszakban azonban csak minimális mennyiségű csapadék hullott, ezért hatalmas a szárazság. Remélhetőleg egy aranyat érő májusi eső hamarosan megöntözi a szomjas palántákat.
Ha a munkamódszereket és a rendelkezésünkre álló eszközöket nézzük, természetesen jóval könnyebb dolgunk volt, mint egy száz évvel ezelőtti paprikatermelőnek. Akkoriban még kézzel történt a paprikaültetés: A rakó helyezte be a földbe a palántákat, akinek a hányó dolgozott a keze alá. Ezt a munkát nemegyszer gyerekek kapták, ők adogatták a növényeket. A folyamatot vízhordók segítették.
Mi már géppel ültetünk, egyszerre 4 vagy 6 sorban. A sorok között 50-60 cm-t hagyunk, a palánták pedig 20-25 cm-re vannak egymástól. Ha ennél sűrűbben helyeznénk el őket, hajlamosabbak lennének a fertőzésekre és a terméshozamuk is csökkenne.
Újdonság, hogy idén nem csak a szántóföldön ültettünk! Fűszer- és paprikakertet telepítettünk a Paprika Múzeum mellett. Magaságyást építettünk és fólia alá is tettünk chiliket és más fűszerpaprika-fajtákat, hagyományosakat és hibrideket is, hogy a látogatók minél többfélét megismerhessenek. A fűszerkertünkben a klasszikus kakukkfű és rozmaring illatozik.
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Frissen megjelent kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: A bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól, a paprikás néprajzi örökségről, Szeged paprikás városrészeiről, helytörténetéről. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!
Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:
[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”]
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.