Talán jó néha egyértelműsíteni, hogy a sokat emlegetett szegedi paprika gyűjtőfogalom. A szegedi paprika Szeged környéki tájkörzetekben terem, a várostól délre és nyugatra fekvő fekete földeken, barna, homokos talajokon. Például Hattyason, Gyálaréten, Domaszéken, Nagyszéksóson és Szentmihálytelkén, aminek már szenteltünk egy külön sorozatot. Röszkéről azonban még nem esett szó bővebben, következő cikkeinket éppen ez a körülmény ihlette.
A terület és a legősibb emlékek
A települést természeti környezete alapvetően meghatározza, sajátosságai között pedig a vizek, vízfolyások jelentőségét érdemes hangsúlyozni. Röszke a Tisza egykori árterének szélén települt, ma is ez a folyó a legfontosabb vízfolyása. Kovács S. Tibor régész szerint a falutól északnyugatra elhelyezkedő tavak (Kancsal-, Kisszéksósi- és Nagyszéksósi-tó) vízfolyásai hozzájárulhattak az első emberi közösségek itteni megtelepedéséhez.
A területről már az újkőkor (i. e. 6000-5800) legutolsó szakaszából ismerünk régészeti leleteket. Az úgynevezett Tiszai-kultúra helyi változatához, a Gorzsa-csoporthoz kötődően kerültek elő égetett, apró bütykökkel díszített kerámiatöredékek.
Az újkőkori életmód kialakulása a Kárpát-medence történetének egyik legmeghatározóbb időszaka volt. Az embercsoportok ekkor kezdtek áttérni a gyűjtögetésről, vadászatról a földművelés és állattenyésztés jóval fejlettebb gyakorlatára.
Leletek Röszkéről, a Réz- és a Bronzkorból
Ahogy közelítünk a jelenhez, a régészeti emlékeken keresztül az emberi élet egyre változatosabb megnyilvánulásai tárulnak fel előttünk.
Izgalmas leletnek számít az a több mint 17 cm hosszú kőkés, ami a kora rézkorban, azaz időszámításunk előtt 4400 körül került egy sírba Röszke mai határában. A többi, ezen a környéken talált tárgy azt valószínűsíti, hogy a terület temető lehetett, melyet a Tiszapolgári-kultúrának nevezett csoport használt.
A Kr. e. 1900-tól kezdődő Bronzkorból már emberi maradványokat is ismerünk. 1928-ban, mikor a Klebelsberg-iskola helyén elhordtak egy kisebb dombot, egy Doba Imre nevű falubeli emberi csontvázakat talált. A „kuporgó” helyzetű csontvázakat edénymellékletekkel bocsátották a túlvilágra. A sírokat Móra Ferenc tárta fel, aki ekkor már a szegedi múzeum vezetője volt.
Röszkéről szóló sorozatunk jövő heti cikkében a falu településtörténetét fogjuk részletesen ismertetni!
A kiemelt kép forrása: Fortepan
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Frissen megjelent kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: A bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól, a paprikás néprajzi örökségről, Szeged paprikás városrészeiről, helytörténetéről. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!
Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:
[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”]
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
