Múlt héten, mikor a II. Röszkei Rózsapaprika Nap eseményeiről számoltunk be, azt is említettük, hogy pásztortarhonyával vendégeltük meg a résztvevőket. Ez az emlék kiváló átvezetés mai cikkünkhöz, hiszen október 26-a, Dömötör napja alkalmából a szegedi pásztoréletről írunk.
Szent Dömötör és Dömötör napja
Az október 26-i szokások és hagyományok kultusza Szent Demeter (Démétriosz) korai keresztény vértanú köré szerveződik. Ő is, akárcsak Szent György, a keleti egyház harcos szentjei közé tartozik. György alakja azonban a tavasz kezdetéhez, az állatok kihajtásához kötődik, Dömötör érkezése pedig a tél közeledtét jelzi.
A magyar nyelvterületen Dömötört a pásztorok, különösen a juhászok védőszentjeként tisztelik, ennek okára Bálint Sándor szerint nem lehet egyértelmű feleletet adni. Szegeden a juhászok különös tisztelettel viseltettek Szent Dömötör iránt, napját – október 26-át – hagyományosan az állatok behajtásának idejeként tartották számon.
Forrás: Fortepan
A behajtás (Szegeden: dömötörözés) a palánki templom búcsúnapjával is egybeesett. A pásztorok, juhászok családjukkal együtt, zászlók alatt vonultak a templom előtti térre, ahol a városi céhek rituálisan fogadták őket. A Dóm téren ma is látható, 12. századi eredetű Dömötör-torony is a szent kultuszát őrzi.
Forrás: Fortepan
Pásztorélet és -étel
A szegedi juhászok, sőt a pásztorok általában, egy különös, marginális csoporthoz tartoztak, melynek tagjai a külső legelőkön élő állatok mellett dolgoztak. Elszigetelt életmódjuk a legelők és erdők kiváló ismerőivé tette őket, előfordult azonban, hogy családjukkal csak heti egyszer, vasárnaponként találkoztak.
Az állatok őszi behajtása ezért munkájuk hangsúlyos fordulópontja, tulajdonképpen az éves megbízásuk vége volt. Dömötör napját juhászújévnek is szokás nevezni, hiszen ekkor számoltak el az állatokkal, ekkor újíthatták meg szerződésüket. „Dömötör juhászt táncoltat.” – tartja a mondás, ami egyszerre utal a naphoz tartozó vigasságokra, és a juhász esetleges megtáncoltatására, ha állatairól nem tud megfelelően számot adni.
A Dömötör napi mulatozást a pásztorok kedves ételei kísérték, melyek legtipikusabb példája a birkapaprikás volt.
A csípős, szegedi paprikával gazdagon fűszerezett fogás ünnepi eledel volt, a pásztorok hétköznapjait inkább a tartós, gyakran tészta-alapú ételek jellemezték.
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
