Molnár Anita könyve, A szögedi paprika, közvetlenül megjelenés előtt áll. Hogy kedvet csináljunk hozzá, az alábbiakban közöljük egy részletét. „A szögedi paprika termesztése régen és ma” című fejezet ott kezdődik, ahol múlt heti írásunk végződött: A megfelelő magok kiválasztása után következhet a palántanevelés.
„A szögedi paprika termesztése régen és ma”
A fejezet a Béke és szabadság című képes újság egy 1954-es cikkével kezdődik:
„A paprikához a szegediek értenek. Aki itt paprikás, annak a nagyapja is az volt… Ilyen ember Szögi József is, aki a Daru utcában lakik Szegeden. Annyira is inkább büszke a családfájára, mert még a felesége ükapja is paprikás volt. Hátul, a ház kiskertjében állunk, ahol a melegágyakban pompáznak a gyenge paprikapalánták. Szögi József úgy mutogatja, mint valami kincset, mint a gyerek a vásárfiát.
– Mi két holdat rakunk – mondja – ketten az asszonnyal megbírunk ennyit…
Szögi József beletúr erős barna ujjával a hidegágyba. Kikapar a földből egy kis fekete magot. Ráragyog az arcára az erőtlen tavaszi nap. Elnézem ezt az embert. Nem tudom eldönteni, szőke-e vagy vörös. Olyan az arcának a színe, mint a paprikáé.
Sok volt a hideg idő – oktat –, megfeketedett a csírája. Nem kelt ki, csak a melegágyi. A tenyerére veszi az elpusztult magot, mint gyerek szokta, amikor játszik, a kiscsibét. Most már tudom, milyen az arca és azt is tudom, honnan ismerem. Móricz Zsigmond beszélgetett ilyen emberekkel, meg Móra Ferenc parasztjai ilyenek éppen, mint Szögi József a Daru utcából. Még egyszer lehajol, feltúr még egy magot, hogy lássam. Kicsírázott, centire sem volt a hajtás a levegőtől, a napfénytől, de megérezte a hideget, fordult egyet a csíra és visszabújt a földbe.
– Újra vetjük – mondja – és összenéz az asszonyával.”
A kézi és a gépi vetés
A szöveg folytatásából kiderül, hogy a kézi vetés – a paprikások minden hozzáértése és szorgalma ellenére – azonban csak nyolcadannyira hatékony, mintha a munkát vetőgép segítené.
„Szögi József paprikatermesztő jól ismerte a növényt, számolt az időjárással, tudta, mit bír el. Ekkor még saját földjén, saját módszereivel dolgozott, >>ketten az asszonnyal<<. Pár év múlva a szövetkezetek vették át a fűszerpaprika termesztés szervezését, irányítását. Az 1960-as évek végére gépesítették a palántázást, elterjedt a helyrevetés, kipróbálták a paprika gépi szedését is. Szögiék a családdal 1 holdat 1 nap alatt 11-en ültettek be palántával. A palántázó gép ugyanennyi emberrel és idő alatt 8 holdat ültetett be.”
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben
Szerkesztés alatt álló kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Megjelenése áprilisban várható! Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!
Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:
[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”]
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.