Ugye, minden Olvasónk emlékszik még előző heti írásunkra? Az 1919. decemberi paprikalázadás esetéről tudósítottunk, illetve jeleztük, hogy az ügy végleges lezárása csal öt évvel később történt meg.
Az 1919-es paprikalázadás felidézése
A Délmagyarország 1924. március 13-i száma már izgatott előrejelzést nyújt a hat nappal későbbre kitűzött főtárgyalásról: „Március tizenkilencedikén rendkívül érdekes izgatási bűnperben tart tárgyalást a szegedi törvényszék. Néhány röszkei paprikás polgár kerül a vádlottak padjára; a bűnügyet Szánthó József és társai címen könyvelte el a törvényszéki iktató. Az eset még 1919 decemberében történt. Szeged városában a francia megszálló katonaság parancsolt még abban az időben, de azért a közigazgatási hatóságok már felvették az érintkezést a város megmaradt környékével, így a szerb megszállás alól fölszabadult Röszkével is. Az első érintkezési kísérletek azonban balul ütöttek ki….”
A körülmények átismétlésére az 1924-es szegedi olvasóknak minden bizonnyal szükségük volt, hiszen csaknem öt év telt el a paprikalázadástól a főtárgyalásig. Igaz, nem mindent sikerült hitelesen felidézni, hiszen a cikk írója Röszkét említi Szentmihálytelek helyett. Érdekes, hogy tévesen idézik a paprikalázadás helyszínét, hiszen a Szánthó család neve ekkorra már egyértelműen Szentmihálytelekhez kötődött. A „francia megszálló katonaság” kifejezés negatív hangulata azonban egyértelmű. Különösen, ha figyelembe vesszük a tényt, hogy 1924-ben csupán négy év telt el Trianon óta. Talán a sajtó is a paprikalázadási per vádlottjaival szimpatizál?
Az elnapolt főtárgyalás és a kegyelmi eljárás
„A vádlottak olyan sokan vannak, hogy teljesen megtöltik a termet egészen a bíróság rácsáig. Mind egyszerű földművesek, nyűtt ruhában, csak a Szántó testvérek vannak zsakettben.
Az ügyész indítványt tesz ezután a tárgyalás megtartására. Dr. Nékich Richárd védő a főtárgyalás elnapolását kéri. Az új paprikarendelet — mondotta —, amely akkor jelent meg, még kissé komnunista ízű volt. Elnök: A kormány rendeleteit ne tessék így bírálni! Nékich: De már a kormány is hatályon kívül helyezte. Elnök: Mindegy! Törvényes rendelet volt. Dr. Nékich ezután bejelenti, hogy miután ebben a régi ügyben pertörlés van folyamatban, illetőleg kegyelmi eljárás, kéri az eljárás befejezéséig a főtárgyalás elnapolását….
Juhász elnök kihirdeti, hogy a törvényszék a főtárgyalást elnapolja, bevárja a kegyelmi eljárás lefolytatását, azonban felszólítja a védőket, hogy egy hónapon belül tegyenek jelentést, hogy hogyan áll a kegyelmi eljárás…Ezek után a 34 szentmihálytelki paprikásember csöndesen elvonult a nagy esküdtszéki teremből.” – írja a Délmagyar március 19-én.
Bár a történet itt még mindig kissé befejezetlennek tűnik, eredménye a későbbiek ismerete nélkül is kikövetkeztethető. Az ügyész és a bíró is hajlott arra, hogy a kegyelmi eljárás eredményét tekintsék irányadónak. Tudjuk továbbá, hogy a paprikalázadás egy „kommunista ízű” politikai közegben robbant ki, „megszálló francia” városkormányzóság alatt. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kegyelmi eljárás végül felmentette Szánthó Józsefet és társait.
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.