A palántanevelés és a szántóföldi termesztés között minden bizonnyal az ültetés folyamata jelenti az átmenetet. A paprikatermesztés, Bálint Sándor szavaival élve, legkiemelkedőbb mozzanata éppen ebben az időszakban, május derekán ad sok munkát.
Az ültetés ideje – csakis Fagyosszentek után!
A zsenge paprikapalánták szabadföldbe való kiültetését alapvetően egy – szeszélyes és könyörtelen – tekintély irányította: Az időjárás. Mivel pedig az időjárás viselkedését sem pontosan megjósolni, sem befolyásolni nem lehetett, az ültetők saját és felmenőik megfigyeléseire voltak kénytelenek hagyatkozni.
Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy május közepén még gyakran visszatérnek a fagyok, márpedig a mínusz fokok egy olyan kényes növény, mint a paprika számára végzetesek lehetnek. Éppen ezért az ültetéssel mindig megvárták Fagyosszentek három napjának (Május 12; 13. és 14 – Pongrác, Szervác, Bonifác) elmúlását.
A bab, az uborka és a paradicsom, melyek a paprikához hasonlóan érzékeny növények, rendszerint szintén csak május második felében kerültek a földbe.
Palántázás anno és most
Az ültetés Bálint Sándor néprajzkutató szerint „a paprika termelésének egyik legkiemelkedőbb mozzanata, mely a régi közösségi élet hagyományaiból, a kölcsönös segítés szelleméből is megőrzött egyet-mást.” Megjegyzi azt is, hogy az ültetés május közepétől egészen június 13-ig (Szent Antal napjáig) elhúzódhatott. Szent Antal alakját a paprikatermelők körében nagy tisztelet övezte, Antal napon tartották a röszkei búcsút is.
Ha a palánta hasi levele – azaz legelőször kisarjadó, legalsó levele – elsárgul és lepörög, akkor a növény már kiültethető. Ha a fiatal paprikák már megfelelő állapotban voltak, az ültetés előtti nap délutánján sor került a palántaszödésre. A munkát kalákában végezték, a rokonok, barátok, szomszédok mind eljöttek segíteni. Szükség is volt a sok munkás kézre, ugyanis a földből kiszedett gyenge növényeket minél előbb el kellett ültetni. A régi paprikások szemléletes mondása szerint a palánta ugyanis olyan mint a halott: vinni kő.
Az ültetés a PaprikaMolnárnál idén is rendben megkezdődött május közepén. A technika fejlődésének hála a palánták ma már gép segítségével kerülnek a talajba, a folyamat így jóval kevesebb munkaerőt igényel, mint felmenőink idejében.
Az időjárás természetesen ma is megnehezítheti az ültetést. Bár a májusi eső, mint tudjuk, aranyat ér, a túlzottan hűvös tavasz nem válik a növények javára. A tápkockás palántáink most is szépen fejlődtek, a fólia alatt, magról kelt zsenge paprikák azonban megérezték az áprilisi fagyokat. A termés tekintetében természetesen még korai lenne jóslatokba bocsátkozni, annyi azonban biztos, hogy örülnénk egy napfényes időszaknak.
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben
Szerkesztés alatt álló kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Megjelenése májusban-júniusban várható! Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!
Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:
[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”]
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
