Bár a szeged-alsóvárosi Havas Boldogasszony-búcsút idén augusztus 1-jén és 2-án tartották, még most is számos aktualitással bír. Hiszen például Bálint Sándor néprajzkutató – akinek augusztus 1-ji születésnapja idén a búcsúval is egybeesett – is „megjelent” az ünnepen: A nyitó szentmise témájaként.
Bálint Sándor és Alsóváros
Bálint Sándor néprajzkutató, művészettörténész, „a legszögedibb szögedi” 1904-ben született Szeged-Alsóvárosban.
Érdeklődésének középpontjában Tisza menti szülővárosa állt. Kutatóként elért eredményei ma is alapvető jelentőségűek, a népi vallásosság önálló tudományággá válása főként neki köszönhető.
Alsóvárosi paprikatermesztő családban született, édesapját korán elvesztette, édesanyja, Kónya Anna, nagy áldozatok árán nevelte fel. A közeg, amibe tartozott, egész életét meghatározta. Később így nyilatkozott: „Én abból élök, amit életömnek az első tíz esztendeiben ott – persze tudattalanul, de mégis nagyon érzékönyen, ott, Alsóvároson átéltem.” Alsóvárosi közege egy életre meghatározta a szakralitáshoz való viszonyát, bár a szocializmus évei alatt kutatási tevékenységét egyáltalán nem támogatták, sőt igyekeztek megakadályozni.
Alsóvárosi szülőhelye nem csak a népi vallásosság, de a paprikatörténet kutatását is inspirálta. Legátfogóbb munkájának egyértelműen 1962-es monográfiáját tekinthetjük, mely A szegedi paprika címet viseli. A kötet foglalkozik a növény elnevezésével, szegedi elterjedésével, de részletes információkat tartalmaz a paprika termeléséről, őrléséről, értékesítési lehetőségeiről, sőt a kapcsolódó fogyasztási szokásokról is.
Bálint Sándor mindig hangsúlyozta a növény erős kötődését Szeged városához. „Szeged városának nevétől a paprika szinte elválaszthatatlan. Szemléletes hasonlat szerint a paprika igazán Szeged vére, amely közvetlenül vagy közvetve élteti ennek a nagy magyar városnak népét, táplálja gazdasági életét.”
A néprajzkutató művét Alsóváros népének ajánlotta.
A kutató emlékezete, napjainkban betöltött szerepe
Tudományos munkáján túl mindenképpen említést érdemel tanítványainak nyújtott önzetlen segítsége és mély emberszeretete is.
Bálint Sándort hitéhez való ragaszkodása, szülőföldjéhez és a szegedi hagyományokhoz való erős kötődése, illetve keresztény lelkiségű, önzetlen személyisége miatt már életében is komoly tisztelet övezte. Több éve tartó kezdeményezés a kutató boldoggá avatása. A folyamat néhány héttel ezelőtt újabb mérföldkőhöz érkezett.
A Szentté Avatási Ügyek Kongregációja Rómában kézhez vehette az úgynevezett Positiót, a néprajzkutató életét, hitvallását és széleskörű tiszteletét bemutató hivatalos dokumentumokat.
Bálint Sándor és szülőföldje kölcsönös tiszteletét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Alsóváros népe közösen imádkozik a folyamat sikerességéért. Augusztus elején, a búcsú nyitásaként celebrált szentmise Bálint Sándor boldoggá avatásáért szólt.
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
