Az evés és az ételkészítés iránti érdeklődés, az ötletek megosztása, valószínűleg egyidős a sütés-főzés tudományával. A receptek egyszerű közzététele azonban könnyen unalmassá válik, ezért a dolgot most modern kontextusba helyezzük. Új gasztronómiai sorozatunkban napjaink ételkészítési trendjeit próbáljuk ki. A fermentálás után a csíráztatás lesz az új témánk.
Egyszerű, olcsó, egészséges
A fermentálás népszerűségét ezzel a három szóval magyaráztuk, és mindez igaz a csíráztatás esetében is. Hiszen egyik eljárás sem igényel költséges eszközöket vagy bonyolult szakácsművészeti tudást. A végeredmény pedig ízletes lesz és tápanyagokban gazdag.
A növényi csírák fogyasztását a hazai gasztronómia mostanában fedezi fel újra. Bár a hagyományos magyar konyhának is része volt (erről majd később), a 21. században a csíráztatás kifejezést leginkább az ázsiai receptekkel társítjuk. A mungóbab csíra például saláták és wokban készült fogások alapvető hozzávalója.
Ha nem étteremben rendelnénk, hanem otthon próbálkoznánk vele, a csíráztatás csak egy csíráztató edényt és némi odafigyelést igényel. Fontos szabály, hogy kifejezetten csíráztatásra szánt magokat vásároljunk, ezek ugyanis nem tartalmaznak vegyszermaradványokat. A csírák fejlődésének ideális közege, a páradús, napfényes meleg, a kórokozó baktériumok szaporodásának is kedvez. Tehát mindig ügyeljünk a higiéniára, a csíráztató edényünk (és általában a konyhánk) tisztán tartására.
Az óvintézkedések betartása mellett 4-6 nap után (a csírázási idő a növénytől függ) már élvezhetjük is a végeredményt: A búzacsíra fogyasztása szabályozza a vérnyomást és a vércukorszintet, baktériumölő és gyulladáscsökkentő hatású. Népszerű a retekcsíra is, tisztító, méregtelenítő, immunerősítő tulajdonságai miatt. A gyógy- és fűszernövények közül érdemes kiemelni a bazsalikomot, melynek csírái emésztési zavarok, puffadás és veseproblémák esetén segítenek.
A csíráztatás hagyományos formája
Ahogy fent már említettük, a csírák fogyasztása megtalálható a magyar táplálkozástörténetben is. Az éppen most aktuális nagyböjti időszakhoz ugyanis szervesen kötődött a csíramálé.
A hamvazószerdától húsvétig – tehát idén március 5-től április 18-ig – tartó nagyböjt nem csupán szakrális jelentőséggel bírt. Természetesen elsődleges célja a feltámadás megünneplésére való felkészülés volt, de praktikus, élettani funkcióit sem lehet elvitatni. Miután elődeink nehéz, tartósított élelmiszereken, például füstölt szalonnán, savanyú káposztán, teleltek át, szervezetük megkívánta a tavaszi méregtelenítést. A friss, zöld növények fogyasztása magától értetődően illeszkedett a természet körforgásához és a böjt elvárásaihoz is.
Az Alföldön és a Dunántúlon is ismert csíramálé a magyar paraszti gasztronómia egyik legrégibb édes süteménye. Alapanyaga a gabonacsíra, melyet ritkábban (főleg a Nyugat-Dunántúlon) kiszárítanak, majd megőrölnek, de legtöbbször nyersen ledarálják. Az összezúzott csírákhoz lisztet és vizet kevernek, majd cseréptepsiben vékonyan elterítve megsütik. A gabona keményítőtartalma a sütés során cukorrá alakul, így lesz az étel cukor hozzáadása nélkül is édes.
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
