Népszerűsítettük már a grillezést mint nyári gasztronómiai programot, most azonban rátérünk a szabadtűzön sütés-főzés egy magyarosabb verziójára: Bográcsolás nélkül sem telhet el a nyár. Paprikáshoz, pörkölthöz, gulyáshoz korábban szintén adtunk már tippeket, de ezúttal egy egészen új – képzőművészeti – perspektívát választottunk.
Borácsolás festményen, 1864-ből
Az alábbi képet valószínűleg sokan ismerik, Munkácsy Mihály (1844-1900) magyar festőművész korai munkái közül való:
A kép forrása: wikipedia.org
Készítésének oka vita tárgya a művészettörténészek között. Malonyay Dezső szerint Munkácsy köszönetképpen festette dr. Hirschler nevű szemorvosának, aki kigyógyította őt súlyos szemproblémájából. Malonyay kritikusai az elméletet a dátummal cáfolják, hiszen a kép 1864-es, Munkácsy pedig 1866-ban szenvedett szembetegségben, tehát lehetséges, hogy utólag datálta és adta ajándékba.
Akárhogy is, A bogrács a Munkácsy fiatal éveit jellemző népi életkép-festés egy szép példája. Ez már a témaválasztásnál is érződik, hiszen az aratás jól illik a kibontakozóban lévő nemzeti festészet és irodalom kívánalmaihoz.
A képet beragyogó aranyszínű napfény arra utal, hogy este van, az aratók megpihenhetnek. Az előtérben szorgoskodó két nőalak éppen a vacsorájukat készíti elő. Egyikük egy kendővel jelzi, hogy elkészült az étel, társa pedig a bogrács mellett guggol. A zseniálisan ábrázolt balszerencsés pillanat azonban eldönti a vacsora sorsát. A kép központi motívuma, a fekete kutya, éppen egy egeret hajszolt, amikor kiborította a nagy gonddal készült fogást.
A bogrács és tartalma
Mivel ez a bográcsolás nem ért jó véget, tökéletesen megértjük a nő arcán látható dühös fintort. Aki azonban elmerül a részletekben, észreveszi, hogy a háttérben, a kép jobb oldalán egy másik bogrács is látszik – tehát valószínűleg maradt némi vacsora.
Ha a képen látottakat összehasonlítjuk a mai főzésekkel, felfigyelünk egy fontos különbségre. Maga a bográcsolás Munkácsy képén a szükség, nem pedig a szórakozás folyománya volt. A szabadban dolgozó embereket így lehetett könnyen megetetni.
De mi van a bográcsban? Kiömlő tartalma jól megfigyelhető a festményen, és nem is különbözik olyan nagyon attól, ami ma lehetne benne. Mivel az aratás a legnehezebb munkák közé tartozik, tartalmas, húsos fogás (talán egy gulyás) készülhetett vacsorára, a lében jól látszanak a szilárd darabok.
Feltűnő a kárba ment étel élénkpiros színe is, talán még csípős paprikákat is látunk. A 19. század utolsó harmadában a fűszerpaprika ugyanúgy a bográcsolás elengedhetetlen kelléke volt, mint ma. Mivel azonban a csemege verzió akkor még nem volt hozzáférhető, ezúttal mi is egy erőset ajánlunk a közös főzésekhez. A prémium szegedi csípős paprika bármilyen bogrács tartalmát rubinvörösre színezi – a kutyákért viszont nem vállalunk felelősséget. 😊
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
