A közelmúltban – a fúrúnak nevezett ültetőbot és az öntöző bemutatása kapcsán – beszámoltunk arról, hogy a palánták kiültetéséhez mi is hozzákezdtünk. Még örömtelibb azonban a mai hírünk: Nem csak a paprikatermesztés terén érkeztünk fordulóponthoz, a Paprika Múzeum újra kinyitott! A kijárási korlátozás megszűnésével és az élet fokozatos újraindulásával párhuzamosan – megfelelő biztonsági intézkedések mellett…
A március 22-i Víz Világnapja, illetve a szegedi nagyárvíz március 12-i évfordulója kapcsán idézzük fel Szeged városának 1879. évi katasztrófáját! Bár sokak szerint mostanság is az emberiség egy hatalmas megpróbáltatása zajlik, vigasztaló lehet a tudat, hogy a romjaiból feltámadt Szeged számos területen még nagyobb eredményeket mutatott, mint a kataklizma előtt. Többek között a paprikakultúra is…
Sokan tudják, hogy a naptár szerint január 18-án a Piroskák névnapját ünnepeljük. Kevésbé ismert azonban a tény, hogy a névadó Szent Piroska milyen fontos nekünk, kifejezetten Alsóváros és a Paprikaharang vonatkozásában….Folytassuk a múlt heti történetet! Mikor is szólalt meg először Szent Piroska Paprikaharangja? Népünnepély a Mátyás téren. Alsóváros Paprikaharangja megzendül! Az 1921. május 26-án Szegedre…
Alsóvárossal foglalkozó cikkeinkben már többször szó esett a ferencesek jelentőségéről. A kolostorkert múltját és jelentőségét, napjainkig tartó hatását azonban még nem tárgyaltuk ehhez hasonló részletességgel. Ferencesek Alsóvároson A történet a ferences rend szegedi felbukkanásával kezdődik, amelyre 1316-ban került sor. Majd a szerzetesek első templomukat 1509-ben szentelték fel, az épület akkor még nem a mai, Mátyás…
Szent-Györgyi Albert egyike azon kevés magyar tudósnak, akik hazai és nemzetközi berkekben is igazi elismerésre tettek szert. A C-vitamin izolálásáért Nobel-díjjal kitüntetett kutató minden bizonnyal nemcsak hazánk, de az egész világ egyik legizgalmasabb személyisége. Valószínűleg sokan tudják, hogy a C-vitamin elkülönítéséhez Szent-Györgyi fűszerpaprikát használt. Talán ismert általános biokémiai zsenialitása, politikai jelentősége és fordulatos magánélete is.…
Iskolakezdés a Paprika Múzeumban Múlt heti bejegyzésünk után ( a Paprika Múzeum múzeumpedagógiai foglalkozásairól ) megfogalmazódott az igény, hogy szánjunk egy napot kifejezetten iskolák fogadására a PaprikaMolnár Paprika Múzeumába. Úgy döntöttünk, hogy mivel a szeptember az új tanév kezdetét jelenti, és ilyenkor még nincsenek a diákok túlzottan leterhelve, kedvezményes áron hirdetjük meg foglalkozásainkat. 2019. szeptember…
Emlékeznek még előző heti bejegyzésünkre? Biztos sokaknak feltűnt, hogy a szegedi paprika eredetvédelméről szóló, 1914. áprilisi Délmagyarország-cikk az első világháború közeledésének tükrében is értelmezhető. A mára kiválasztott 1954-es tudósításnak már a Rákosi-korszak ad keretet. Precíz leírást olvashatunk a hasítóban folyó mindennapi munkákról, természetesen olyan kulcsszavakkal megtűzdelve, mint például a pártkongresszus és a 200%-os teljesítmény. Ha…
A „Paprikaszagú levegőben” című minikiadvány, melyet az utóbbi hónapokban fejezetenként bemutattunk, a végéhez közeledik. Zárásul a szerkesztők összefoglalják Móricz Zsigmond és Szeged kapcsolatát, az író szoros kötődését a „paprikaszagú” dél-alföldi városhoz. Az átfogó tanulmányból a továbbiakban néhány részletet közlünk: Szerette Szegedet: sokat járt itt, s tanúság rá e kis kötet: sokat írt róla. „Debrecenben otthon…
A Paprikaszagú levegőben következő fejezete újabb szegedi életkép a kofák világából. Móricz Zsigmond ismét megértéssel és humorral festi le Ágnes néni, az öreg kufa esetét a rendőrkapitánnyal, ízes szögedi nyelven: Ágnes néném becsületes és tisztes iparában szegediesen kufa, amit másutt, ahol nem tudnak olyan jól magyarul, mint Szegeden, közönségesen kofának mondanak, s értelme szerint kiskereskedő,…
A tavalyi évben Móricz Zsigmond Paprikaszagú levegőben című művéből a szegedi dudásról szóló fejezetet közöltük utoljára. Míg ott Móricz az ősi hangokat eleveníti fel, addig a Mai napokban a jelenkori (vagyis az 1930-as) Szegedről kapott benyomásait összegzi. Utóbbiak között kiemelt helyet foglal el az úgynevezett szegedi Szent Márk tér. Érdekesség, hogy Móricz ez alkalommal a Légy…
Az, hogy Szeged és a fűszerpaprika fogalma mindörökre összeforrt, nagyban köszönhető a ferences szerzeteseknek és Nobel-díjas orvosunknak, Szent-Györgyi Albertnek is. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a fűszerpaprika-nemesítők érdemeiről sem, közülük – 1888. december 13-i születésére emlékezve – most Obermayer Ernő nevét emelnénk ki. A Veszprém vármegyei Somlószőlősön született Obermayer a középiskolát Pécsett végezte, felsőfokú képzését pedig a Budapesti…
Egy alkalommal már előfordult, hogy a fűszerpaprika irodalmi vonatkozásait boncolgattuk. A továbbiakban szívesen kiterjesztenénk ezt a tevékenységet. Móricz Zsigmond Paprikaszagú levegőben. Írások Szegedről c. műve az író szegedi benyomásait összegzi, természetesen gazdagon fűszerezve. A terv szerint Móricz írását fejezetenként, időnként más témákkal megszakítva, tárjuk a kedves olvasó elé. Az első szakasz a Szegedi papucs címet…