Szeptember 8-án a régi szegediek – és szerte a világon a római katolikusok – áhítattal gondoltak Kisboldogasszony ünnepére. A reggeli misén valószínűleg sokan részt vettek, akik egyébként nem voltak templomjárók, akik pedig intenzívebb vallási életet éltek, gyalog indultak zarándoklatra a pálosszentkúti kegyhely felé. A gondolatok valószínűleg egyszerre keringtek a bűnbocsánat és az elvégzendő feladatok körül. Hiszen ez a nap, vallási jelentőségén túl, mezőgazdasági fordulónak is tekinthető.
A katolikus egyház szeptember 8-át tartja nyilván Kisboldogasszony napjaként, a dátumig éppen 9 hónap telik el december 8-a, a Szeplőtelen Fogantatás óta. A hagyomány szerint Szűz Mária a jeruzsálemi Betheszda-fürdő mellett született, az ottani templomot pedig szeptember 8-án szentelték fel, így lett ez a nap a Szűzanya születésének ünnepe.
Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony-templomot és –kápolnát ismerünk, többek között Öttömösön is található egy. Ezek leghíresebbike a máriaremetei templom, ahol számos csodás gyógyulást és jelenést feljegyeztek már.
Ehhez a naphoz természetesen nemcsak hivatalos egyházi szertartások köthetők, hanem sok más, a néphagyományban gyökerező jelenség is. A hívek például a szabadban várták a hajnalt, és együtt zengték Mária tiszteletét. Úgy tartották, hogy az arra érdemesek megpillanthatják a felkelő napban a Szűzanyát.
A népi megfigyelés szerint a régóta gyülekező fecskék szeptember 8-án végképp szárnyra kelnek. Éppen ezért emlegetik gyakran Mária ünnepét Fecskehajtó Kisasszony napjaként is. Az elképzelés természetesen azt is tükrözi, hogy felmenőink ezt a napot a nyár végének, az ősz eljövetelének feleltették meg. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy ezen a napon kezdődhet a dióverés is. Állítólag Kisboldogasszony napja az első lehetséges időpont, amikor a diószedéshez hozzáláthatunk. Továbbá úgy tartják, hogy ekkor adódik az utolsó esély az őszi búza elvetésére. Igazság szerint már Egyed napján, azaz szeptember 1-jén végezni kellett volna vele, de aki esetleg elkésett, Kisboldogasszony napján még behozhatja a lemaradást.
Míg a búzát vetni kell, a paprikát már be lehet takarítani. A II. világháború előtt még a legtöbb szegedi egyetértett abban, hogy a paprikaszedés Kisboldogasszony napján kezdődik. Ha hosszú, meleg ősz volt, szép, mélypiros színű paprikákat függeszthettek az eresz alá. Az eltelt évtizedekben azonban jócskán megváltozott az éghajlat, az egyre forróbb nyarak miatt a paprikaszedéshez sokszor már augusztus közepén hozzá lehet látni.
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
