A jóságos püspök, aki a december 6-ról 7-re virradó éjszakán jutalmat hagy a jó gyerekek cipőjében, alakja ma a köztudatban él. Miklós napja azonban jóval összetettebb hagyományokat őrzött. A cikkben összegyűjtöttünk néhány érdekességet a szent élettörténetéről, Szeged polgárosodó parasztságáról és a felsővárosi paprikaőrlő vízimalmok szakrális védelméről is.
Miklós napja adventben
Miklós napja – hasonlóan az András-, a Borbála- vagy éppen a Luca-naphoz – a karácsonyt megelőző négyhetes adventi időszak hangsúlyos napja volt. Ellentétben a mai gyakorlattal, adventben az ünnep előtti elcsendesedés, a felkészülés, az önmérséklet volt meghatározó. Kisböjt – mondta a szegedi népnyelv, megkülönböztetve az adventet a húsvét előtti nagyböjttől. Az időszakban magától értetődően kap helyet több szent áhítatos tisztelete.
Szent Miklós a kis-ázsiai Myra városának püspöke volt a IV. században. Kétszáz évvel később ereklyéi Itáliába kerültek és kultusza már a nyugati egyházban is virágzott. A jól ismert legenda szerint úgy segített egy elszegényedett családon, hogy éjjel aranytallérokat hagyott az ablakukban. Innen ered az ajándék ablakba való helyezésének szokása.
Szeged és Szent Miklós alakja
Egy másik történet azt meséli el, hogy a püspök temetése után lábánál tiszta vizű kút fakadt. Éppen ezért Szent Miklós vízhez való kötődése erős: Az oltalmába ajánlott középkori bencés apátságok egytől egyik folyók mellé települtek. Így a szegedi is, a 13. században.
Miklós a vízen közlekedőket és a vízi mesterségekből élőket is óvta. Korábban már említettük, hogy a 19. században a felsővárosi vízimalmokban folyt a paprika őrlése. Arról azonban még nem számoltunk be, hogy a malomtulajdonosok megélhetésük forrását Szent Miklós kegyeibe ajánlották – ahogy Bálint Sándor is írja az Ünnepi Kalendáriumban.
Forrás: szegedpanorama.blogspot.com
Miklós püspök megtestesülése azonban ijesztő is lehet. Szeged Miklós-hagyományai a középkorig nyúlnak vissza, és nyugati forrással rendelkeznek. A német eredetű céhes polgárság gyermekeit látogatta meg először a hazájuk szokásrendszerét idéző, fenyegető Miklós püspök. Megjelenítője óriási szürke szakállt viselt, „nyelve” egy rőfnyire kilógott és láncot csörgetett. Az ajándékok (alma, dió) mellett virgács is volt nála, amit minden alkalommal használt, ha megfegyelmezendő rossz gyerekkel találkozott. Az előbbiek tükrében már érthető a mondás: „Fél mint a német gyermek Szent Miklóstul.”
A ma ismert, Mikulás napi hiedelemvilág viszonylag új keletű, csak a 19. század utolsó harmadából ismerjük az első forrásait. Szeged parasztsága az ajándékozás szokását csak a polgárosodás útján vette át.
A képek forrása: mkvm.hu és szegedpanorama.blogspot.com
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
