A múlt heti (április 22-i) Föld napja a mezőgazdászok, növénytermesztők (és köztük természetesen a paprikások) számára különös jelentőséggel bír. Napjainkban különösen hangsúlyossá vált a környezeti terhelés csökkentésének kérdése, ember és termőföld harmóniájának megteremtése. Ha jó példát keresünk, ebben az esetben (is) ajánlott elődeink tudására visszatekinteni. Mai írásunkban bemutatjuk, miként alkalmazkodott egy régi paprikatermelő a természet körforgásához, milyen „paprikás kalendárium” alapján szervezte úgy a munkafolyamatokat, hogy az eredmény saját maga és környezete számára is kielégítő legyen.
Mi a kalendárium?
A kalendárium egészen a 20. század közepéig minden paraszti háztartás megbecsült tárgya, gyakran – a Biblián kívül – egyetlen nyomtatott sajtóterméke volt. Általános időmérőként funkcionált, befolyása pedig a paprikatermesztés terén sem volt elhanyagolható. Nézzük, milyen teendőket mutat a katolikus paprikás gazdák kalendáriuma!
A gazdasági év „menetrendje”
Március
Az előző évben gondosan kiválogatott paprikamagokból márciusban kezdtek a gazdák palántákat nevelni. A palántának való ágyat Gergely és József napja (március 12. és 19.) között előkészítették és lehetőleg március 25-ig, Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig vetették ki a palántáságyba. Az egyház ezen a napon Mária csodás fogantatására emlékezik, tavasz- és termékenységünnepet köszönt. A népi kalendáriumban a gazdasági év indulását sok tekintetben ettől a naptól számították.
Május
A május 12-én, 13-án és 14-én fenyegető Fagyosszentek – Pongrác, Szervác és Bonifác – a népi megfigyelések szerint talajmenti fagyokat okozhatnak. Szintén az időjárás hidegre fordulását feltételezték Zsófia és Orbán napján is (május 15 és 25), ezért a palánták kiültetésével rendszerint megvárták a veszélyt jelentő napok elmúlását.
Június
Kedvezőtlen májusi idő esetén a paprikaültetés június 13-ig, Szent Antal napjáig, is elhúzódhatott. Szent Antal alakját a paprikatermelők körében nagy tisztelet övezte, Antal napon tartották a röszkei búcsút is.
Erre az időre az első kapálást is illő volt elvégezni, amit még két vagy háromszor meg kellett ismételni augusztus közepéig.
Augusztus
A legnevezetesebb napja a hónapnak ötödike, neves Mária-ünnep, Havas Boldogasszony ünnepe. Bár nincs közvetlen kapcsolata a paprikatermesztéssel, mégis jelentős a szegedi alsóvárosiak hitélete szempontjából. A paprikatermelők mind megjelentek a szegedi Mátyás téri templom búcsúján és vélhetően sikeres paprikaszedésért is imádkoztak.
Szeptember
Kisboldogasszony napjához, Mária születésnapjához, szeptember 8-hoz számos egyházi szertartás és sok, a néphagyományban gyökerező, jelenség is köthető. A hívek a szabadban várták a hajnalt, és együtt zengték Mária tiszteletét, az arra érdemesek megpillanthatták a felkelő napban a Szűzanyát.
A népi megfigyelés szerint a régóta gyülekező fecskék ezen a napon útra kelnek, ezért emlegetik Mária ünnepét Fecskehajtó Kisasszony napjaként is. A régi szegedi paprikások ezen a napon kezdték a szedést.
November
Erre az időre a paprikaszedéssel végeztek, kezdődött a fűzés, téli feldolgozás ideje, de Mindenszentek és Halottak napján, 1-én és 2-án, nem illett dolgozni, mindkét nap az ősöké, a család halottaié volt.
A paprikatermesztéshez köthető hiedelmek
Bár a fenti kalendárium nagyrészt racionális, gyakorlati teendőket tartalmaz, a régi paprikás társadalom nem volt mentes a néphitben gyökerező elképzelésektől sem.
Bálint Sándor szerint az, hogy viszonylag kevés babonás hiedelem kapcsolódik a paprikához, azt mutatja, hogy fiatal kultúrnövényről van szó, de azért akad néhány:
Ha lepihen a fúró, azaz a rakó ember megáll munkában, nem szabad a fúrót a földbe szúrni, csak fektetni, mert kukacos lesz a palánta!
A déli alvás is tilos, mert elalszik a palánta, nem fogan meg!
Ha nem végeznek a nap végére a palántarakodással, a kimaradt palántát éjszakára kint hagyják, különben munkájukat áldás nem kísérné.
Ha a hirtelen jött eső hátráltatta a munkát, azt mondták: a palántarakó jó pénzért alszik. Az esővel bőségesebb lesz a termés.
Szerencsés termést hoz, ha a kimaradt palántákat odaajándékozzák az ültetésben segítőknek.
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben
Szerkesztés alatt álló kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Megjelenése májusban-júniusban várható! Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!
Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:
[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”]
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
