Múlt héten a zöldségtermesztés történetének egyik legjelentősebb epizódjával, a bolgárkertészet kérdésével kezdtünk foglalkozni. A folytatásban következzen néhány, csak a bolgárokra jellemző technikai trükk, a friss zöldség titkai, illetve a kertészek és Szeged kapcsolata!
Bolgár technikai újítás például a fiterás, avagy a parcellákkal barázdált termőföld és a bolgárkerekes öntözés is. A bolgárkerék egy ókori gyökerű találmány, ami a bolgárkertészek magyarországi megjelenésekor új dimenziót jelentett a magyar agrikultúrában. A vízpartra épített, ló hajtotta bolgárkerék jóvoltából a parcellák közötti árkokban folyamatosan volt friss víz. A melegágyakban előhajtatott magokról a parcellákban a magyar termelők zöldségei előtt már legalább egy hónappal megjelentek a bolgárkertészek terményei.
A kertészek tehát speciális tudásra tettek szert, és mivel hazájukban ismereteik már nem számítottak különlegesnek, illetve nem volt elég munka, északra és nyugatra kezdtek vándorolni. Kezdetben főként a Dunától északra telepedtek le, a 19. század végére jelenlétük már Szegeden is meghatározó volt. Foglalkoztak fűszerpaprikával, illetve a húsos, fehér étkezési paprika termesztésében is élen jártak. Zöldségkínálatunk a bolgárkertészek jóvoltából vált egyre szélesebbé: Ők honosították meg nálunk és a Monarchia területén a spárgatököt, a padlizsánt, a póréhagymát, a fekete babot, sőt salátát és uborkát is termesztettek.
A 19. század végén már szinte minden magyar város környékén megtalálhatóak voltak a bolgárkertészek, akik a közösség megbecsült tagjaivá váltak. A 20. század első harmadában lélekszámuk harmincezer fölé emelkedett.
A bolgárok eleinte télidőben hazatértek hazájukba, de aztán hamar megtelepedtek, s mikor már nem csak bérelt földeken gazdálkodtak, dinasztiák alakultak Magyarországon. A bolgárkertészek munkaközösségekben dolgoztak, eleinte nem szívesen vettek fel magyar idénymunkásokat, őrizték a titkaikat. Együtt laktak, étkeztek és dolgoztak.
Az ideális állapotoknak véget vetett az első világháború. A bolgárkertészeknek köszönhetően volt friss zöldség a harcok alatt és után, ám a világháborúban sokukat hazahívták, s már nem mind tértek vissza Magyarországra. Ennek ellenére a húszas évek végére újra nőtt a számuk. Ez a szám azonban azóta fokozatosan csökkent. A bolgárkertészek módszereit meghaladta a technika, a gépesítés, de mindenképpen sokat tanultunk tőlük. Tudásuk a paprikatermesztésben is alapvető jelentőségű, rendkívül jól hasznosítható.
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
