Idén a röszkei Beretzk Péter Klubbal pályázatot nyertünk a múzeumkert biodiverzitás jegyében történő fejlesztésére. Ez utóbbi törekvés azonban tőlünk függetlenül is hasznos és szükséges. Akár több hektáron gazdálkodunk, akár egy apró hobbykertet ápolunk, már nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Föld segélykiáltásait. A Kerti körképben időnként módszertani tippeket, programterveket osztunk majd meg, hogy minél többen haladhassunk együtt egy „zöldebb” vetemény felé. Előző cikkünk témájából logikusan következik mai írásunk tárgya: Hiszen az általánosan jellemző túlfogyasztás nélkül a takarítási világnap sem lenne szükséges.
A World Cleanup Day avagy a takarítási világnap rövid története
A hazánkban is egyre népszerűbb takarítási világnap nemzetközi, pontosabban ausztrál kezdeményezés. A szeptember harmadik szombatján – tehát idén 21-én – tartott környezetvédelmi esemény ötlete először 1986-ban merült fel.
Ekkor történt, hogy egy ausztrál vitorlázó, Ian Kiernan, felfigyelt a tengerek, különösen Sydney kikötőjének szennyezettségére, hulladékkal való telítettségére. Kim McKay környezetvédővel közösen, számos önkéntest mozgatva, 1989-ben 5 tonnányi szemetet távolítottak el a kikötőből.
Látva a fenti sikert, 1992-ben az ENSZ nemzetközi szinten is meghirdette az eseményt, World Cleanup Day, azaz szemétszedési vagy takarítási világnap néven.
A felhívás alprogramjai közé tartozik az észtországi Let’s Do It! elnevezésű kampány, melynek keretei között egy nap alatt igyekeznek összeszedni az illegálisan lerakott hulladékot az egész országban.
A hazai TeSzedd! akciókról pedig valószínűleg mindenki hallott: A mozgalom az őszi nagytakarítás helyett inkább a tavaszira koncentrál. Legnagyobb eseményeik rendszerint áprilisra esnek.
Nagytakarítás a saját házunk táján
Természetesen a takarítási világnap is jogosan veti fel a kérdést, hogy a mi felelősségünk-e mások felelőtlenségét (legalább részben) helyrehozni. Talán nem, de a hulladék mennyiségének csökkentése mindenképpen közös érdek, számos apró dologban pedig egyénileg is példát mutathatunk.
Legjobb, ha a saját szemetünk mennyiségét a minimálisra csökkentjük. A műanyagmentes júliusról szóló írásunkban már adtunk is ehhez néhány tippet.
Ha az otthonunkban szelektálunk az ingóságaink között – ami, az időjárás őszi megváltozása miatt különösen a ruhákat érinti – ne tekintsünk hulladékként a megunt darabokra. Rászorulók, adományboltok bármikor szívesen átveszik őket, az ismeretségi körben szervezett cserék pedig jó hangulatú, és egy bevásárlásnál gyakran sikeresebb események.
Mik a lehetőségek ha régi, kihasználatlan, ám érzelmi értékkel bíró tárgyak sorsáról kell dönteni? Akár múzeumokba, köz- vagy magángyűjteményekbe is kerülhetnek! A régi, szegedi és Szeged környéki iratokat, családi fényképeket és mezőgazdasági eszközöket a Röszkei Paprika Múzeum is örömmel befogadja.
Amennyiben a nagytakarítást a kertünkre is kiterjesztjük, kezeljük helyesen a szerves hulladékot! A komposztálás a későbbi sikeres termesztés záloga lehet. Egy biodiverz kiskert helyes működtetéséhez az MTVSZ A mi sokszínű kertünk elnevezésű kampányát ajánljuk!
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.