Molnár Anita A szögedi paprika című könyvének decemberi megjelenése egyértelműen az év legnagyobb eseménye, mondhatni fináléja. A kötettel a közelmúltban több alkalommal is foglalkoztunk. Azóta már elmondhatjuk, két helyen is sikeresen bemutattuk: Szegeden, a paprika hazájában és Röszkén, az ősfészekben. A röszkei esemény igazi ünnep volt. Eljöttek (többek között) Vastag József egykori röszkei tanító gyermekei, Tombácz Aranka, aki fiatal lányként fűzi a paprikát a könyv hátsó borítóján, Molnárné Szekeres Judit és Fejes Ferenc, a Szentmihályi életutak-kötetek szerzői és több paprikás család leszármazottai. Új bejegyzésünk egyfajta könyvismertető: A munka tartalmának és céljának rövid, online bemutatása, azok számára, akik az eseményeken nem tudtak részt venni.
Molnár Anita Fejes Ferenc és Molnárné Szekeres Judit, a szentmihályi helytörténeti munkák szerzőinek társaságában
Tombácz Aranka, a kötet hátsó borítóján szereplő egykori paprikafűző lány is eljött a röszkei könyvbemutatóra
A szerzőről és céljairól
Molnár Anita paprikás faluból, paprikás családból származik. A bennfentes szemszögéből és tudásával írta meg Szeged emblematikus növényének, a szegedi fűszerpaprikának 200 éves történetét. A szerző történelem-angol szakos tanárként tanult bele a családi paprikafeldolgozó üzem irányításába, és hozott létre magángyűjteményt, ahol 2008 óta fogadja a vendégeket és mesél a szegedi fűszerpaprika növény és -ipar történetéről. Most a Malom és Múzeum izgalmas és látványos Könyvvel egészült ki!
A szerző saját motivációjáról így mesélt a szegedi könyvismertető bemutatón: „Ünnepeink kihagyhatatlan fűszere a paprika… Mégis, óriási ellentmondás van ma a között, ahogyan a külső szemlélő látja paprikakultúránkat és ahogyan a szegediek saját paprikás múltjukat nézik. Ausztráliában, Koreában és Kanadában tudják, hogy a paprika magyar fűszer és hogy Szeged a paprika hazája. Ők nem elsősorban paprikáért jönnek, hanem a legendára kíváncsiak. Ahhoz, hogy ezt megismerjék, el kell jönniük Röszkére egy magánkiállításra, mert Szegeden láthatatlan a paprika. Személyes indíttatásom a könyv megírására elsősorban ebben rejlett: Visszahozni Szegedre a paprikát.”
Könyvismertető: Szeged és a paprika közös története
A szögedi paprika című könyv a legkülönfélébb szemszögből írja le a szegedi paprika történetét: Gazdaság és társadalomtörténet, várostörténet és irodalom, néprajz és ipartörténet adják az alapot. A szerző elmeséli a paprikanövény Szegedre érkezését, hogyan vált a szegények fűszeréből édesnemes paprikává, hogyan segítette hozzá parasztcsaládok ezreit ahhoz, hogy iparos-kereskedővé váljanak. Tovább, hogy milyen kereskedelmi, kutatási és vizsgálati ambíciók alapján vált világhírű exportcikké a szegedi paprika, majd hogyan változtatta meg az állami paprikázás a paprikás ipart és társadalmat, város és vidék kapcsolatát, a szegediek érzelmi kötődését a paprikához és hogyan élte túl a rendszerváltást a szegedi paprika.
A könyv fejezetei: Ne menjen el Szegedről paprika nélkül! A szögedi paprika gazdaságtörténete; Amerikából Szegedre; Eszményi fűszernövény; Csodálatos aszkorbinsav raktár; A fűszerpaprika kutatása és nemesítése; A különleges, csemege, édesnemes, rózsa és szegedi fűszerpaprika-őrlemények; A szögedi paprikások társadalma; Móricz és a szögedi paprika; A szögedi paprika termesztése régen és ma; Pirosmalom, pirosmónár, édösmalom, erősmalom; Paprikakereskedelem, paprikapiacok és paprikamárkák; Szegedi paprikás díszdobozok és kereskedők; Város és vidéke: alsóvárosi, szentmihályi és röszkei Paprikások.
Természetesen a könyvismertető (és a könyv) nem lenne teljes receptek nélkül: A gasztrotörténeti bevezetés után Szeged legemblematikusabb csárdáit mutatja be a szerző és közöl halászlé és paprikás halétel leírásokat, kakaspörkölt-, pacal- és gulyásreceptet.
A könyv gazdagon illusztrált, a fotókon megelevenedik a régi szegedi paprikatermesztők, kutatók, márkák és piacok világa, a szocialista termelőszövetkezeti-nagyvállalati kooperáció és a mai fűszerpaprika termesztés és feldolgozás valósága. Interjúk, visszaemlékezések, irodalmi írások és újságcikkek teszik érdekessé és olvasmányossá a könyvet. A címválasztás tisztelgés Bálint Sándor néprajztudós A szegedi paprika (1962) című könyve előtt.
„…hogy a legenda ismét láthatóvá váljon.”
Ma is több száz család termeli és dolgozza fel a paprikát Szeged környékén, ma is ünnepeink fűszere a paprika. Lakodalom, ballagás, karácsony alig múlik el halászléfőzés vagy bográcsozás nélkül, újra kultusza van a főzésnek, a kihagyhatatlan hozzávaló pedig a paprika.
Szeged a paprika hazája. Miért nem látható a legenda a paprika hazájában, a város marketingjében? Miért is nem vagyunk rá büszkék? Molnár Anita szerző célja, hogy a legenda, amit a Szegedre látogató külföldiek és magyarok keresnek, a szegedi paprika története ismét láthatóvá, megismerhetővé váljon és a szegediek újra büszkék legyenek termékükre. A szerző reményei szerint a könyv első lépés lehet abban, hogy a Szegedért elkötelezettek, a szegedi lokálpatrióták, szegedi szervezetek és turisztikai szolgáltatók összefogjanak és kiállításon, múzeumon, eseményeken vagy kiadványokon keresztül mutassák be a szegedi paprika történetét.
Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:
[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”]
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
