Bár ezekben a napokban elővigyázatosságból a legtöbben otthon tartózkodunk, a napfény, a tavasz és az ébredő természet bizonyára mindannyiunk figyelmét felkelti és mindannyiunknak feltöltődést jelent. Március 25. most ugyan szokatlan hideggel érkezett, a kereszténység, a néphit és a gazdasági év mégis ebben az időpontban köszönt különleges fordulópontot: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja van.
Gyümölcsoltó Boldogasszony háttértörténete
A Biblia szerint az Úr ezen a napon küldte el Gábor nevű angyalát Názáretbe, a Dávid házából való szűzhöz, Máriához. A hírvivő, miután köszöntötte Máriát, ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni.” Mária megkérdezte az angyalt: „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?” Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni.”
A ’gyümölcsoltó’ szó szimbolikája tehát egyértelmű: Március 25-e Mária csodás fogantatásának napja, éppen 9 hónap múlva – azaz december 25-én, karácsony első napján – következik Krisztus születése.
A nap gazdasági jelentősége, hagyományai
Az új élet sarjadása természetesen párhuzamba állítható a március végére kizöldülő határral, a mezőgazdasági munka megindulásával. Éppen ezért Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – mint széles körű termékenységünnep – számos szokás és hiedelem forrásává vált.
Ezt a napot fecskehozónak is nevezték. A költöző madarak ugyanis ekkorra már általában visszatértek, valóban megérkezett a tavasz és kezdődhetett a munka. Érdekesség, hogy a madarak távozását egy másik Mária-ünneppel, a szeptember 8-i Fecskehajtó Boldogasszony napjával hozták összefüggésbe.
Jézus fogantatásának ünnepe a családtervezés hiedelemvilágára is komoly befolyással bírt. Azt tartották, hogy az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan gyermekáldás elé néz.
Március 25-én a régi parasztság hagyományosan a gyümölcsfák kezelését, az oltást és a szemzést végezte. Azokon a helyeken, ahol a fagy miatt még nem kezdhették meg a metszést, egy-egy vágást ejtettek a fák törzsén, a termés mágikus védelmét biztosítandó.
A nyugat-magyarországi néphit szerint nem volt szabad levágni azokat az ágakat, amelyeket Gyümölcsoltókor oltottak, mert akkor vér folyna belőlük. Aki mégis erre vetemedne, az azonnal megvakul, halála után pedig kárhozat vár rá.
Ez a nap azonban nem csak a gyümölcsfák, a gazdaság számos más részlete esetében is komoly jelentőséggel bírt. Sok helyen úgy tartották, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja után már a földbe kerülhetnek a sárgarépa, a petrezselyem, a káposzta, sőt a paprika magjai is. Amennyiben a paprikát palántáról nevelték, a május közepi Fagyosszentek után kezdődhetett az ültetés.
Virágzó gyümölcsfaágak
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
