A Délmagyarország című napilap olvasói március 28-án olvashatták a riportot Molnár Anitával, A szögedi paprika című könyv szerzőjével. Most ebből idézünk:
„Ennek a könyvnek a története több mint másfél évtizeddel ezelőtt kezdődött, amikor édesapám, Molnár Albert megvásárolta a szentmihályi paprikamalmos Szánthó család hagyatékát. Ezt látva született meg édesanyám fejében a múzeum gondolata. Röszke régi paprikás falu, a termelőszövetkezet háztáji földjein paprikát termeltünk, a rendszerváltás után a szüleim paprikamalmot és szárítót építettek -mondja Molnár Anita, hozzátéve, ő is fogékony lett a múzeum gondolatára.
„Azt vettem észre, hogy keveset tudnak a paprikáról az emberek, felnőtt több generáció, amely nem ismeri, mit jelentett a város életében ez a fűszernövény. Gyűlt a sok anyag a múzeumban, számos olyan téma, amit érdemes egy könyv formájában is publikálni
– mondta Molnár Anita még 2020 augusztusában a Délmagyarországnak. A röszkei PaprikaMolnár Kft. ügyvezetője a lap hasábjain már korában is többször beszélt a könyvről, és szinte mindig kapott utána visszajelzést. Segítséget, egy írást, vagy fotót az emberektől, akik korábban benne dolgoztak.
„Mire a könyvet befejeztem, rájöttem, hogy a paprika sokkal több, mint egy hozzávaló, a nagy árvíz után családok ezreinek segített, hogy újrakezdjék az életüket. Ha nincs árvíz, lehet, hogy nincs szegedi paprikaipar, lehet, hogy napsugaras házak sincsenek, mert abból – főleg a paprikaexportból – tellett a flancra, a napsugaras oromzatra
– mondja Molnár Anita.
„Többször is elcsodálkoztam, milyen messziről képesek eljönni emberek a múzeumunkba. Ausztráliában, Koreában és Kanadában tudják, hogy a paprika magyar fűszer, és hogy Szeged a hazája. Ők nem elsősorban paprikára, hanem a legendára kíváncsiak. Ahhoz, hogy ezt megismerjék, el kell jönniük Röszkére egy magánkiállításra, mert Szegeden szinte láthatatlan a paprika
– mondja a szerző.
Úgy látja, a magyar tévés szakács csilit használ, a német szakács ungarische scharf paprikával főz. Míg a budapesti turizmus mítosszá növelte a gulyást, addig Szegeden a halfesztiválon kívül szinte láthatatlan a paprika, nincsenek paprikanapok, gulyás, csirkepaprikás is alig van az étlapokon. Pedig mi, magyarok sokat főzünk vele, ünnepeink és hétköznapjaink kihagyhatatlan fűszere.
Érzelmi kötődés
Célom a könyvvel az volt, hogy visszahozzuk Szegedre a paprikát, ez hungarikum, nemzeti értéktárunk része, de önmagában egy üres dolog, ha nincs megfelelően színpadra állítva, ünnepelve, ha nincs jelen köztünk. A mai szegediek dolga az, hogy a város újra a paprika hazája legyen, ha nem is gazdaságilag, de turisztikailag mindenképpen.
A teljes lapszám az előfizetők számára az https://napilap.delmagyar.hu/ oldalon újraolvasható vagy friss cikként ITT.
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Frissen megjelent kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: A bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól, a paprikás néprajzi örökségről, Szeged paprikás városrészeiről, helytörténetéről. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!
Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:
[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”]
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
