2022 elején valószínűleg az is aggódva figyeli a hazai és a globális gazdasági életről szóló híradásokat, aki egyébként kevésbé érdeklődik a téma iránt. A fizetőeszközök elértéktelenedése, az egyre nagyobb mértékű infláció és a folyamatokra válaszként érkező kormányzati árstop meghatározza a mindennapjainkat. A piac törvényeibe való tudatos beavatkozásról paprikatörténeti analógiát is ismerünk. Korábban már bemutattuk Móricz Zsigmond Paprikaszagú levegőben című, szegedi tartózkodását dokumentáló írásait, melyekben az 1936-os paprikarendelet hatásaival is foglalkozott.
Az árstop és a termelők kétségei
A fent említett rendelet lényegében megszüntette a fűszerpaprika szabadkereskedelmét. A közvélemény nyugtalan című kisebb fejezetben Móricz pontosan idéz egy, a kistermelők közötti megbeszélést, melyben szóba került az árstop és a paprikás gazdák félelmei.
„Eleinte bizakodással várták az eseményeket. Bizakodásra sok okuk volt.
– Sok jóval kecsegtetett bennünket – mondta egy kistermelő tegnapelőtt, kint a mezőn. A bizakodás oka az volt, hogy a kormány részéről kibocsátott hírek szerint a Hangya minden mennyiséget felvesz szabott árakon.
Ebből arra következtettek, hogy úgy lesz a dolog, mint a dohánnyal. Monopólium. A kormány szerve egyszerűen felveszi a termést. Ez megnyugtató lett volna négy év előtt; 1932-ben ugyanis, mikor a paprikát semmi áron sem lehetett eladni, a kistermelők képviselői kérték a kormánytól, hogy csináljon valamit, s mentse meg a termelést. Most viszont nagy rémülettel veszik tudomásul, hogy amikor a paprika a szabad forgalomban váratlanul szép árakat ért el, a limitált árak messze alatta maradnak a piaci forgalmi áraknak.
Nem szabad elfelejteni, hogy itt igen „gyenge kezekről” van szó, akiknek már tíz-húszfilléres árkülönbözet is jelentékeny.
Kisguczi gazda egyszerűen megmondta:
– Kérem, jó vót az a spekula… Most nagy baj van, ha nem lehet lutrizni.”
A szövetkezet lehetősége
Móricz leírása további, ma is tanulságos megállapításokkal folytatódik:
„A termelők azt állítják, hogy nem termelő szövetkezet. A kiskereskedők, hogy nem értékesítő szövetkezet. Valamennyien megegyeznek abban, hogy itt csupán arról van szó, hogy beleavatkozás történik a termelés és eladás rendjébe, abból a célból, hogy valaki valami hasznot vegyen le a közösség munkájából.
Egy kikészítő szegényasszony ezt így kiáltotta el:
– Nekünk kell ötven pengőket befizetni, hogy abból megvegyék a mi paprikánkat!
– Ne sírjon! – kiáltott rá a társa. – Egy esztendő múlva meglátjuk, mi lösz… Hogy kinek marja ki a szömit a paprika, neki-e vagy nekünk?
Húszezer lélek él itt paprikából. Nem volt szerencsés politika a paprika-rendelet.”
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Frissen megjelent kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: A bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól, a paprikás néprajzi örökségről, Szeged paprikás városrészeiről, helytörténetéről. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!
Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:
[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”]
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.