Egy korábbi cikkünkben röviden utaltunk már az idei ősz eredményeire. A 2018-as termésről és őrleményről azonban még nem tudtunk érdemben nyilatkozni. Most viszont már az őszi munkák is lezárultak, lassan a télre készülünk. Álljon tehát itt néhány szó és sok-sok kép az idei szezon eredményeiről! Ismét eltelt egy év, beértek a paprikák és elkészültek az első…
TovábbAz első világháború – vagy ahogy akkoriban nevezték, a Nagy Háború – éppen száz évvel ezelőtt ért véget. Az Európa, majd később az egész világ életét felforgató globális háború 1914. július 28-án vette kezdetét, mikor Ferenc Ferdinánd szarajevói meggyilkolásával robbant a „balkáni lőporos hordó”. Az összesen több, mint 15 millió életet követelő, véres időszak végeként…
TovábbAz elmúlt hetekben – Móricz Zsigmond szemszögéből – megismerkedhettünk az iparos réteget sújtó nyomorúsággal a szegedi papucs példáján keresztül. Továbbá egy jóval derűsebb hangulatú leírással is találkoztunk, a humoros és életrevaló szögedi emberről. Ez alkalommal lássuk, hogyan hatott Móriczra a szegedi dudás felkeresése. Kint csúnya, száraz, hideg tél volt. A széles szegedi körúton éppenúgy szaladt a…
TovábbElőző alkalommal a szegedi papucs kopogása vezette be Móricz Zsigmond leírásait a Tisza-parti városról. Ezen a héten a Paprikaszagú levegőben második fejezetét közöljük, amely A szögedi embör címet viseli: Ha egy nappal tovább ások abban az emléktömegben, amely rám zúdult Szegeden, lassan kihámozom magamat az élet közönséges nyomorúságának erős átérzése alól, s lassan derülten és…
TovábbEgy alkalommal már előfordult, hogy a fűszerpaprika irodalmi vonatkozásait boncolgattuk. A továbbiakban szívesen kiterjesztenénk ezt a tevékenységet. Móricz Zsigmond Paprikaszagú levegőben. Írások Szegedről c. műve az író szegedi benyomásait összegzi, természetesen gazdagon fűszerezve. A terv szerint Móricz írását fejezetenként, időnként más témákkal megszakítva, tárjuk a kedves olvasó elé. Az első szakasz a Szegedi papucs címet…
TovábbA paprika jelentősége a magyar gasztronómiában közismert és vitathatatlan, az elnevezés eredete azonban valószínűleg tisztázást igényel. Hogyan lett a papar és a peperke szavakból paprika? A száraznak és teoretikusnak tűnő nyelvészeti téma tulajdonképpen nagyon izgalmas: A fűszer különböző neveinek végigkövetésével információkat kapunk arról is, mikor milyen körökben jelent meg, kik használták, és így tovább. Sok…
TovábbMúlt heti cikkünkben bemutattuk a folyamatot, hogyan is lesz az erős őrlemény kevésbé csípős. Szó esett a csipedett paprikából készült fűszer értékes voltáról és a kikészítők fáradtságos, nehézségekkel teli életéről. Most pedig lássuk, mi a folyamatban a mag szerepe, és hogyan lehet elérni, hogy az erejét egy kissé csökkentsük! A mag feldolgozása a paprikabőr kezeléséhez hasonló…
TovábbMivel – az aktualitásoknak megfelelően – mostanában alapvetően az őszi munkákkal foglalkozunk, ezen a héten folytatjuk a feldolgozás történetét, mely legutóbb az utóérlelésnél maradt abba. A történet ott folytatódik, hogy a szép, mélypiros színűre érett, napsütötte paprikahüvelyek lekerültek az eresz alól. Napjainkban talán már természetesnek vesszük, hogy az őrölt paprika készen megvásárolható, a zöldség feldolgozását modern…
TovábbMindenki, aki valaha mezőgazdasági termeléssel foglalkozott, jól tudja, hogy az őszi időszak követeli a legtöbb munkát. Nincs ez másként a fűszerpaprika esetében sem. A szedés, utóérlelés, majd a feldolgozás megkezdése számtalan kimerítő elfoglaltságot jelentett a múltban, és jelent napjainkban is. Korábban már többször szó esett róla, hogy a szedés hagyományosan Kisboldogasszony napján, azaz szeptember 8-án indult.…
Tovább„Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki”. Így fogalmazott az 1893. szeptember 16-án született Szent-Györgyi Albert, az orvosi és élettani Nobel-díj birtokosa. Az évforduló miatt ez a cikk a tudós emléke előtt tiszteleg. Szent-Györgyi Albert mozgalmas életét és monumentális életművét természetesen lehetetlen tömörítve közölni. Egy nagy…
TovábbAlsóváros (régebben: Alszeged) mindig is Szeged azon városrésze volt, melyet magyar nemzetiségű lakosságáról, lakóinak szigorú, katolikus vallásáról és mezőgazdasági tevékenységéről ismertünk. A településrész jól elkülönült a Belvárostól (Palánktól), melynek heterogén népessége inkább üzleti és közigazgatási ügyekkel, szellemi tevékenységgel foglalkozott. A vízimalmairól ismert Felsőváros népe a Tiszán bonyolított közlekedési és szállítási feladatokat, illetve ipari tevékenységet folytatott, a szegényebb…
TovábbSzeptember 8-án a régi szegediek – és szerte a világon a római katolikusok – áhítattal gondoltak Kisboldogasszony ünnepére. A reggeli misén valószínűleg sokan részt vettek, akik egyébként nem voltak templomjárók, akik pedig intenzívebb vallási életet éltek, gyalog indultak zarándoklatra a pálosszentkúti kegyhely felé. A gondolatok valószínűleg egyszerre keringtek a bűnbocsánat és az elvégzendő feladatok körül.…
TovábbEz a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
