Éppen egy hónapja indítottunk új sorozatot, Paprikagastro címmel. Célunk különböző korok és társadalmi helyzetek paprikás receptjeit közvetíteni. Legutóbb a kora újkori főúri asztalok tartalma „került terítékre”, egzotikus keleti fűszerekkel, de legtöbbször paprika nélkül. Most ugorjunk egy nagyot az időben, lássunk egy igazi csirkepaprikás receptet és az 1960-as, ’70-es évek ma már retrónak számító kínálatát!
Az előző rendszer ízei
A szocializmus említése a mai közép- és idősebb korosztályban valószínűleg vegyes érzéseket kelt. Szeged paprikatermelői – és természetesen mindenki más, aki korábban önállóan gazdálkodott, végzett ipari tevékenységet vagy irányított egy vállalkozást – megszenvedték az erőszakos téeszesítést, a magántulajdon elvesztését. Termékük népszerűsége ugyanakkor nem csökkent, a hazai, magyaros ételek presztízse pedig egyre növekedni kezdett.
Ötven vagy akár hatvan évvel ezelőtti fényképeket nézegetve, feltűnőek a szürke kulisszák, a számunkra ingerszegény környezet. Valóban, az előző generáció szabadidejét nem tarkították egzotikus, külföldi utak, nem válogathattak egy hipermarketben idegen éghajlati övek különlegességeinek végtelen kínálatából. A források gyérebbek voltak, a TV- és rádióműsorok is a hazai lehetőségek prioritását hangsúlyozták. Éppen ezért egy átlagos vasárnapon húsleves, rántott hús vagy csirkepaprikás került az asztalra, az éttermek látogatása a rendkívüli, ünnepi alkalmakra koncentrálódott. Ha pedig figyelmesen megnézzük a képen látható Erzsébet étterem kínálatát, mindjárt látszik, hogy főleg az otthonról ismert, tartalmas, magyaros fogások rendelhetők: Tejfölös zöldbab, szegedi pontyhalászlé és paprikás csirke, galuskával.
Az étlapon paprikás csirke, galuskával
Csirkepaprikás otthon. „Egy jó, paprikásnak való” csirkéből
A kockás terítős, házias illatoktól terhes, hangulatos éttermek látogatásánál azonban sokkal jellemzőbb volt az ebéd otthoni elkészítése. Még ma is sok háziasszony „Bibliája” Horváth Ilona F. Nagy Angéla munkáján alapuló szakácskönyve, mely valószínűleg hitelesen közvetíti az előző korszak retró-esszenciáját. Lássuk, mit ír a paprikás csirkéről!
Feltűnő a recept kezdete, ami „egy jó, paprikásnak való” csirke felhasználására biztat. A szóhasználat sejteti, hogy a recept leírója a csirke felhasználásának egyik alapvető módját a paprikás készítésében látja. A csirkepaprikás elkészítése egyebekben valószínűleg a mai rutint tükrözi: Pirítsunk zsíron hagymát, arra jöhet az édes fűszerpaprika-őrlemény, beletesszük a csirkét, vízben puhára főzzük. A további lehetőségek között a Piros Arany használata, és a tejföllel való behabarás is megjelenik.
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Készülő kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A szövegek tökéletesítéséhez Olvasóink segítségét is kérjük. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!
Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:
[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”]
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
