sabai kolbász és Gyulai páros

Ehető örökség II. Csabai vastag és gyulai páros

Hungarikumokat bemutató cikksorozatunk első részében már említettük a híres csabai és gyulai kolbászt. A két békési ínyencség részletes vizsgálata során bebizonyosodik, hogy a kolbász- és a paprikatörténelem több ponton is érinti egymást. Csabai vastagkolbász A csabai vastagkolbász története tulajdonképpen a paprika felbukkanásával kezdődik. Csaba városának hentesei már a 18. században is különleges recepteket ismerő, komoly…

Ehető örökség I. Hungarikumok és fűszerpaprika

Bár a hungarikumok fogalma mára már beépült a köznyelvbe, talán mégsem felesleges tisztázni a szó pontos jelentését. Egy 2012-ben elfogadott törvény szerint a hungarikum egy gyűjtőfogalom, mely kivételes értékeivel, megkülönböztetésre méltó, egyedi tulajdonságaival a magyarság csúcsteljesítményét jelöli. Hungarikummá való minősítésre bármelyik állampolgár javaslatot tehet. A folyamat természetesen azért nem máról holnapra zárul, az ajánlott hungarikumnak…

A legszögedibb szögedi és a legszögedibb fűszer

Bálint Sándor néprajzkutató, művészettörténész, „a legszögedibb szögedi” 1904. augusztus 1-jén született Szeged-Alsóvárosban. Idén tehát éppen 115 éve annak, hogy a jeles kutató meglátta a napvilágot, akinek munkássága a folklorsztika és a népi vallásosság kutatása terén egyaránt nemzetközi jelentőségű. Tudományos eredményein túl mindenképpen említést érdemel tanítványainak nyújtott önzetlen segítsége és mély emberszeretete is. Sok egyéb eredménye…

Munkások, modern üzemek, falusias külső. Alsóváros, 1959.

Előző heti témáinkhoz hasonlóan ismét egy régi Délmagyarország-cikket választottunk a bejegyzés tárgyául. Az 1959 augusztus 6-án kelt, „A vörös molnárok között” c.  leírás fókuszában Alsóváros áll. Míg napjainkban a városrész autentikus jellegének megőrzésére törekszünk, addig a riport írója szerint a gyors modernizálás a cél. A paprikamolnárok és hasítók pedig a mindenkori munkások szerepében jelennek meg…

Pártkongresszus és hasítás: 1954-es szegedi életkép

Emlékeznek még előző heti bejegyzésünkre? Biztos sokaknak feltűnt, hogy a szegedi paprika eredetvédelméről szóló, 1914. áprilisi Délmagyarország-cikk az első világháború közeledésének tükrében is értelmezhető. A mára kiválasztott 1954-es tudósításnak már a Rákosi-korszak ad keretet. Precíz leírást olvashatunk a hasítóban folyó mindennapi munkákról, természetesen olyan kulcsszavakkal megtűzdelve, mint például a pártkongresszus és a 200%-os teljesítmény. Ha…

Spanyol paprika, szegedi paprika? Eredetvédelem 1914-ben

Olvasóink bizonyára emlékeznek néhány héttel ezelőtt közölt írásunkra, melyben a szegedi paprika értékeit taglaltuk az élelmiszer-biztonsági világnap kapcsán. Érdekes, hogy a szegedi paprika és az importáru (jelen esetben a spanyol paprika) viszonya, a helyi értékek védelme és a termelők nehéz helyzete több mint száz évvel ezelőtt ugyanolyan aktuális kérdések voltak, mint napjainkban. A lenti szöveg…

A palántától a pörköltig. Paprikafeldolgozás 10 lépésben

Kedvenc kiadós, magyaros ételeink – például a töltött káposzta, a halászlé és természetesen a pörkölt – sosem kerülhetnének az asztalra töltött paprika nélkül. A palántától a pörköltig azonban hosszú út vezet. Új poszterünk 10 lépésbe sűrítve tálalja az őrlemény előállításához szükséges hosszú időt és rengeteg munkát. Először is emlékezzünk vissza a kezdetekre. A paprikát nem…

A „paprikaszagú” riportok epilógusa: Móricz és Szeged

A „Paprikaszagú levegőben” című minikiadvány, melyet az utóbbi hónapokban fejezetenként bemutattunk, a végéhez közeledik. Zárásul a szerkesztők összefoglalják Móricz Zsigmond és Szeged kapcsolatát, az író szoros kötődését a „paprikaszagú” dél-alföldi városhoz. Az átfogó tanulmányból a továbbiakban néhány részletet közlünk: Szerette Szegedet: sokat járt itt, s tanúság rá e kis kötet: sokat írt róla. „Debrecenben otthon…

Megjártuk a Múzeumok Majálisát! Élmények a Nemzeti Múzeum kertjéből

Idén 24. alkalommal rendezték meg a Múzeumok Majálisát, a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. Az eseményt, immár csaknem egy negyedszázada, mindig azzal a céllal szervezik, hogy közelebb hozzák egymáshoz a múzeumi munkatársakat és a múzeumok látogatóit.  Ahogy több mint száz másik intézmény, a Röszkei Paprika Park, a PaprikaMolnár Kft. Paprika Malom és Múzeuma is kapott egy…

Szeged története elképzelhetetlen paprikatörténet nélkül

Pontosan 300 évvel ezelőtt, 1719. május 21-én III. Károly király szabadalomlevéllel és a jelenleg is használt címerével látta el Szeged városát. Bár a szabad királyi város rangját Szeged ekkor már négy éve birtokolta, III. Károly gesztusa óta május 21-ét Szeged Napjának szokás nevezni. A város története tehát egy igazi mérföldkőhöz érkezett. Az időpont manapság valószínűleg…

Paprika Múzeum Paprika palántázás Szegeden anno

Ültetés napján tilos a déli szunyókálás!

Egyik, tavaszi munkákhoz kapcsolódó, bejegyzésünkben már adtunk néhány tanácsot a magvásárlással és fajtaválasztással kapcsolatban. A magról történő növénytermesztésnek azonban létezik egy alternatívája: A palántanevelés, melyet szintén sokan alkalmaznak, hogy őszre hozzájuthassanak az érett paprikahüvelyekhez. Az ültetés időszaka pedig éppen május közepén aktuális. A palántáknak talán az a legnagyobb előnyük a helyrevetett módszerrel szemben, hogy a…