Szeptember 8-án a régi szegediek – és szerte a világon a római katolikusok – áhítattal gondoltak Kisboldogasszony ünnepére. A reggeli misén valószínűleg sokan részt vettek, akik egyébként nem voltak templomjárók, akik pedig intenzívebb vallási életet éltek, gyalog indultak zarándoklatra a pálosszentkúti kegyhely felé. A gondolatok valószínűleg egyszerre keringtek a bűnbocsánat és az elvégzendő feladatok körül.…
Valószínűleg minden szegedi feljegyezte már az augusztus 31-i dátumot, hiszen a XXII. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál ezen a napon veszi kezdetét. A szeptember 2-ig tartó rendezvényen idén is jónéhány bográcsban fő majd a hal, hogy az érdeklődők kedvükre kóstolgathassanak. A halászlé ma is a magyar konyha egyik legalapvetőbb fogásának számít, egyetlen szakácskönyvből, egyetlen halászcsárda étlapjáról sem hiányozhat.…
Augusztus utolsó napjaiban, miközben a költöző madarak az útra, mi pedig a szüretre készülődünk, az iskolakezdés is egyre közelebbről „fenyeget”. Ebből az alkalomból röviden ismertetjük az oktatás és egy múzeum általános összefüggéseit, illetve előhozakodunk saját ötleteinkkel. Bár heti körlevelünk elsődleges címzettjei most az iskolák, remélhetőleg minden kedves feliratkozó új tapasztalatokra tehet majd szert. És közvetítheti…
A tény, hogy Szeged városa alapvetően a paprika asszociációját vonzza, nem szorul különösebb bizonyításra. Szegedhez tartozik azonban egy emblematikus írógárda is, akiknek a fűszerpaprikával való kapcsolata adja a mai bejegyzés témáját. Különösen most, mikor alig néhány napja – pontosabban augusztus 1-jén – múlt el Bálint Sándor 114. születési évfordulója. Az 1904-ben született „legszögedibb szögedi” ugyan…
Múlt héten a zöldségtermesztés történetének egyik legjelentősebb epizódjával, a bolgárkertészet kérdésével kezdtünk foglalkozni. A folytatásban következzen néhány, csak a bolgárokra jellemző technikai trükk, a friss zöldség titkai, illetve a kertészek és Szeged kapcsolata! Bolgár technikai újítás például a fiterás, avagy a parcellákkal barázdált termőföld és a bolgárkerekes öntözés is. A bolgárkerék egy ókori gyökerű találmány, ami…
A primőr paradicsom és fehér húsú étkezési paprika sokáig magától értetődően kötődött a bolgárkertészet fogalmához. Bár a bolgárkertészet tradicionális módszerei mára már elavultnak számítanak, a zöldségtermesztés történetének tanulmányozása során jelentőségük magától értetődő. A 19-20. századi Szegedre pedig igazán nagy hatást gyakoroltak a Balkán irányából érkező bolgárkertészek. A következő két alkalommal emlékezzünk meg róluk, különösen, ha…
Az paprika esztétikai oldala tulajdonképpen az idők kezdetétől magától értetődő. A növény friss, zöld levelei, hófehér virágai természetesen nagyon dekoratívak, impozáns, égőpiros termése díszítésre ugyanolyan alkalmas mint fűszerezésre. Bár a paprika (Európába érkezése után szép lassan) a magyar kultúra részévé vált, eredeti származási helyéről sem feledkezhetünk meg. Őshazájában, Közép- és Dél-Amerikában szintén elfogyasztották, csípős füstjével…
Ezt az angol nyelvű videót a CNN-hez tartozó Great Big Story csapata készítette. A klip pontosan az, aminek a neve ígéri: Nagy durranás egy kis idő alatt, magyar történelmi epizódok és gasztronómiai sajátosságok 3 percben – gazdagon fűszerezve! A forgatócsoport a külföldi célközönségnek gyorsan bemutatja Budapestet, a parlament látképét, majd paprikás nemzeti ételeink garmadáját. Továbbá néhány…
Ha felmerül a paprikatermesztés kérdése, leggyakrabban az ültetés és a feldolgozás megerőltető munkafolyamatairól van szó. De mi történik, míg az apró palánta érett, piros paprikahüvelyektől roskadozó növénnyé válik? Milyen munkákkal teltek a tikkadt nyári napok? Akár palántázással kerültek a növények a földbe, akár helyrevetett módszerrel (Bálint Sándor néprajzkutató leírása szerint ezt leginkább a röszkeiek kedvelték), az…
Korábban már sok szó esett a paprikáról mint ételeink alapvető fűszeréről vagy mint Szeged népének elsődleges tevékenységéről és megélhetési formájáról a 20. században. Most azonban lássuk, milyen erős kapocs lehet egy közösség életében, hogyan segíthet megvalósítani egy csoport közös céljait. Mindezt jól példázza a paprikaharang története. A történet az I. világháború sötét, fegyverropogástól hangos éveiben…
A múlt heti bejegyzés már felvillantott néhány epizódot a Szentmihályi életutak c. kötetre hivatkozva. Ebben a cikkben folytatjuk a korábban elkezdett témát: Lábdy Mária visszaemlékezésein keresztül lássuk, hogyan is festett egy éjszakai műszak a malomban, min különbözött össze Naccsága és Vince bácsi és hogyan osztották be egymás közt a feladatokat a Lábdy-szülők. Anyáékat nagyon szerették a falusiak,…
Egy korábbi bejegyzésben hivatkoztam már a Szentmihályi életutak című, informatív helytörténeti kiadványra. Most azonban – a különféle „paprikás” életutak között – olvassuk változatlan formában a malomtulajdonos Lábdy Ákos negyedik gyermekének, Máriának (1914-2007) visszaemlékezéseit: „Apa minden reggel 5-kor gyalog ment ki a városból Szentmihályra, ahol darálót működtetett, ő darált. Ez jóval Trianon előtt volt még. Apa dolgozott…
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
