Szeged Alsóváros Paprikaváros

Hogyan lett Szeged Alsóváros Paprikaváros?

Szeged Alsóváros mindig is azon városrész volt, melyet magyar nemzetiségű lakosságáról, lakóinak szigorú, katolikus vallásáról és mezőgazdasági, paprikatermesztő tevékenységéről ismertünk. A városrész lakói a település peremén életek, így könnyen megközelíthették földjeiket, melyek a határban terültek el. Alsóváros építészeti jellegzetességei a napsugaras oromzatú parasztházak, melyek némelyike még ma is áll, emléket állítva egy paprikatermelő család egykori otthonának. A településrész jól elkülönült a Belvárostól (Palánktól), melynek heterogén népessége inkább üzleti és közigazgatási ügyekkel, szellemi tevékenységgel foglalkozott. A vízimalmairól ismert Felsőváros népe a Tiszán bonyolított közlekedési és szállítási feladatokat, illetve ipari tevékenységet folytatott. A szegényebb Rókus lakossága pedig céhes képzettséget nem igénylő szakmákból (fuvarozás, kukoricatermesztés, sertéshizlalás…stb) tartotta fenn magát.

Szeged Alsóváros Paprikaváros

Paprikatermesztésre szinte kizárólag Alsóváros, vagy ahogy régen nevezték, Alszeged népe specializálta magát, ezért is hívták ezt a településrészt Paprikavárosnak. Érdekes, hogy a Szegedhez közeli paprikás falvakban, például Röszkén és Szentmihálytelkén is azért alakult ki intenzív paprikakultúra, mert Alsóváros gyorsan szaporodó lakossága ezekre a területekre rajzott ki.

Alsóváros és a környező falvak a paprikatermesztését egyaránt a dohánykultúra előzte meg. A dohánymonopólium 1851-es bevezetése után ugyanis a termelők átálltak a paprikára, hiszen a növény feldolgozásának technikája, eszközkészlete hasonló volt a dohánytermesztés során megismerthez. Bálint Sándor néprajzkutató leírja, hogy a folyamat során használt szavak, kifejezések is a dohánytermesztési múltban gyökereznek.

Bálint Sándor, a Szegedi paprika írója

Bálint Sándor egyébként maga is Szeged Alsóváros szülötte. A városrész paprikakultúrájáról, népéletéről, vallási hagyományairól számos tudományos munkája látott napvilágot. Bálint Sándor paprikatermesztő családból származott. Paprikakofa édesanyját rendszeresen elkísérte a paprikapiacra, így a fűszerpaprika termesztése, feldolgozása és értékesítése számára teljesen rutinszerű, magától értetődő folyamatok voltak. Bálint Sándortól származik a feltevés is, miszerint a paprikával talán az alsóvárosi ferences szerzetesek ismertették meg a szegedieket. A növény számos jótékony hatásáról, valamint a kolostori kertek jelentőségéről a rendszerint október elején megrendezett Paprikafesztiválon még számos izgalmas dolgot lehet megtanulni!

Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.