Szentmihályi életképek-sorozatunkban a Sanctus Mychaeltől Szeged-Szentmihályig című kötet kifejező, színes szövegeit közöljük. Múlt alkalommal a dologidő sajátosan paraszti fogalmát jártuk körül, hangsúlyozva azt a szorgalmat és munkabírást, ami egy átlagos paprikatermelő családot jellemzett. A fókuszba ezúttal is mezőgazdasági feladatok kerülnek, a nyári munkák megerőltető és izzasztó részletei.
Nyári munkák paprikatermeléshez: Öntözés és kapálás
Ha a nyári kánikulában vibráló levegőre gondolunk, egyértelmű, hogy minden növény (sőt, élőlény) alapvető szükséglete a rendszeres folyadékbevitel. A 20. század elején című fejezet a nyári munkák kérdését, például a locsolást, a gépesítési innovációkkal együtt tárgyalja: „1904-ből találtuk az első említést a paprikaföldek öntözéséről. A helybéli gazdák találékonyságát mutatja, hogy az I. világháború táján az addig használt kézikapa helyett Szentmihályteleken tűnt föl először a tolókapa, tolikapa…. Kényelmesebbé és gyorsabbá tette a kapálást, s csak az 1930-as évek végén váltotta fel a lókapa.
A gazdaságok korszerű munkaeszközökkel való felszerelése nem csupán a vagyon függvénye volt, hanem az igényességé is. Ennek egyik számottevő példája a szentmihályteleki Szűcs Istvánné 4 kat. holdas gazdasága, amely már 1910-ben rendelkezett a nagyon értékes vetőgéppel.”
„A búzával mindig komoly ábrázattal foglalkozott a paraszt”
A vetőgéphez hasonlóan a cséplőgép is különleges tulajdont, nagy értékű gazdasági fejlesztést képviselt. 1914-ben a település cséplőgépe Szánthó Mihály tulajdona volt, pontosan megtervezett sorrendben jutott el a falu minden termelőjének gabonájához:
„Hajnali 3-4 órakor már kezdett a szérűskertben a cséplőgép, s ment sorban. A szérű ki volt parcellázva, rajtuk a kazlak. A cséplés előtt még a krumpli éppen megtermett a földben. A polyvát téli takarmánynak használtuk céklával, a polyvás padláson tároltuk. A polyvahordó ketrecek 4 m hosszúak, 3 m szélesek és 1,5 m magasak voltak” (K. J. 2001.)
„…ezek a napok…mindig igézetesek voltak számunkra. Akár a búza behordása a földekről a faluvégi szérűbe, vagy a szérűskerti cséplés után a mag hazaszállítása. A búzával valahogy mindig komoly ábrázattal foglalkozott a paraszt.” (K. L.né 1975.)
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben
Szerkesztés alatt álló kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Megjelenése júliusban várható! Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!
Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:
[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”]
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
