Talán jó néha egyértelműsíteni, hogy a sokat emlegetett szegedi paprika gyűjtőfogalom. A szegedi paprika Szeged környéki tájkörzetekben terem, a várostól délre és nyugatra fekvő fekete földeken, barna, homokos talajokon. Például Hattyason, Gyálaréten, Domaszéken, Nagyszéksóson és Szentmihálytelkén, aminek már szenteltünk egy külön sorozatot. Többet Röszkéről című írásaink pedig egy másik paprikás falu múltját láttatják részletesen.
Mi történt Röszkén, a Honfoglalás idejében?
A 9-10. századból igen kevés írásos emlék maradt fenn, és azok sem az egyszerű emberek mindennapjaival foglalkoznak. Ezért, hogy a „többet Röszkéről” célt elérhessük, a település nevét kell górcső alá vennünk, valamint a régészeti emlékeket, melyekről már a múlt héten is írtunk.
Szegfű László történész leírása szerint a honfoglaló magyarok a mai Röszke területén kevert, avar-szláv népességet találtak. A Dél-Alföldnek ez a része Predszlávnak, a fehérló-mondából is ismert Szvatopluk morva fejedelem fiának, uralma alá tartozott. A kutatók következtetései szerint Predszláv egyik legjelentősebb hadútja áthaladt a jelenkori Röszke területén. A honfoglalás után a vidék vélhetően Ond vezér fennhatósága alá került.
A honfoglalás korában tehát Röszke lakossága a területet megszálló törzsfő szolganépeiből állhatott össze. Később azonban – a 11. század során – az itt élők királyi udvarnokokká váltak.
Többet Röszkéről és a ’Röszke’ elnevezésről
Röszke neve felbukkan a 15. század egyik jelentős politikai játszmájában, mely Luxemburgi Zsigmond király 1437-ben bekövetkezett halála után alakult ki. Az uralkodó elhunytával egyformán versengett az érvényesülésért özvegye, Cillei Borbála, lánya, Erzsébet és veje, a Habsburg-házból származó Albert. Utóbbi – miután felesége és az országgyűlés egyaránt nyomást gyakoroltak rá – Erzsébetnek adományozta a szegedi várat, magát Szegedet és a vár tartozékaként említett Röszkét, 1439-ben. Erzsébet királyné, új adományainak tulajdonosaként, férjénél nagyobb befolyást szerzett a török ellen Szegednél gyülekező hadak koordinálásában. Férj és feleség feszült viszonya nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a sereg szétszéledt, és a közeledő török fenyegetés ellen nem sikerült hatékonyan fellépni.
Röszke neve tehát ebben az ominózus adománylevélben szerepel először, Rezke alakban. A nyelvészek közvetlen vagy közvetett szláv tövet sejtenek a szóban, ez utalhat a Röszke területét eredetileg birtokló szláv-avar lakosságra. Egyes vélemények szerint a kifejezés az ugyancsak szláv eredetű, ’erdőirtás, irtvány’ jelentésű szót is őrzi. Talán kapcsolat fedezhető fel a szó és az egykor Szegedtől Röszkéig terjedő, óriási mocsári tölgyekből álló ártéri erdő között. Ezek a fák adhatták a szegedi vár gerendáit és a híres szegedi hajóácsok munkáinak alapanyagát.
A kiemelt kép forrása: nkp.hu
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Frissen megjelent kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: A bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól, a paprikás néprajzi örökségről, Szeged paprikás városrészeiről, helytörténetéről. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!
Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:
[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”]
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
