Talán jó néha egyértelműsíteni, hogy a sokat emlegetett szegedi paprika gyűjtőfogalom. A szegedi paprika Szeged környéki tájkörzetekben terem, a várostól délre és nyugatra fekvő fekete földeken, barna, homokos talajokon. Például Hattyason, Gyálaréten, Domaszéken, Nagyszéksóson és Szentmihálytelkén, aminek már szenteltünk egy külön sorozatot. Többet Röszkéről című írásaink pedig egy másik paprikás falu múltját láttatják részletesen. Aktuális cikkünkben Röszke településtörténetének egy szeletét, közelebbről a kertészség fogalmát igyekszünk bemutatni.
Törökök és rácok
Korábbi írásainkban felidéztük már a régészeti emlékeket, a honfoglalás kori adatokat, majd Röszke első okleveles említését. A kora újkor időszakát Röszkén is – akárcsak egész Közép-Európában – meghatározta a török hódítás.
Az oszmán hadsereg távozása után Röszke földjének újbóli benépesedését néhány sajátos körülmény formálta: Egyrészt a terület Szegedhez tartozott, használatát a szabad királyi város földbirtokpolitikája irányította. Másrészt határozottan elkülönítendő az utcás települést alkotó úgynevezett kertészség és szegedi határrész igénybevétele.
A kép forrása: www.tortenelem.roszkenet.hu/
A török után elnéptelenedett területek „életre keltése” mindenesetre megfelelt az általános gyakorlatnak: Idegen nemzetiség képviselői (ebben az esetben szerb granicsárok, azaz határőrök) érkeztek Röszke földjére. Az 1728-as szegedi adóösszeírás említi a tipikus rác és bunyevác neveket, például az Adamovics, a Milovan és a Bajality családot, továbbá majorságaikat, zselléreiket is.
A reszkei kertészség
A falu, mely a török dúlás után puszta volt, majd később tanyavilággá alakult, 19. századi formájában – kertészségként – már könnyebben kutatható. A kertészség azt jelenti, hogy a település feudális birtokon jött létre, ott alakult közigazgatási egységgé, lakói pedig egy adott növény termesztésére kötelezték magukat. A legjelentősebbek a dohánytermesztő kertészfalvak voltak.
Juhász Antal tanulmányában arról olvashatunk, hogy – miután a szerb határőrök részben elhagyták a területet – alsóvárosi dohánykertészek költöztek Röszke földjére, az 1730-as években.
A szegedi nagytájon a 18. század közepén indult a dohánytermesztés, elsőként Szentiván, Gyála, Szentmihálytelek és Röszke területén. Utóbbi volt a legnépesebb. Egy évszázaddal később a Reszkei kertészség már 134 házzal és 614 lakossal szerepel a forrásokban.
A kép forrása: www.tortenelem.roszkenet.hu/
A dohánytermesztő létmód pedig ekkoriban kezdett paprikatermesztővé alakulni.
A kép forrása: www.tortenelem.roszkenet.hu/
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
A kiemelt kép forrása: https://galeriasavaria.hu (Neogrády László: Faluvége)
További képek: http://www.tortenelem.roszkenet.hu/
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.h
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
