Egyik, tavaszi munkákhoz kapcsolódó, bejegyzésünkben már adtunk néhány tanácsot a magvásárlással és fajtaválasztással kapcsolatban. A magról történő növénytermesztésnek azonban létezik egy alternatívája: A palántanevelés, melyet szintén sokan alkalmaznak, hogy őszre hozzájuthassanak az érett paprikahüvelyekhez. Az ültetés időszaka pedig éppen május közepén aktuális.
A palántáknak talán az a legnagyobb előnyük a helyrevetett módszerrel szemben, hogy a tavasszal még szórványosan előforduló fagyok kisebb veszélyt jelentenek rájuk. Sokkal biztonságosabb, ha a palánták melegágyban növekedhetnek, igaz, ez a módszer sokkal összetettebb és megerőltetőbb is a helyrevetésnél.
A palántanevelést a régi szegedi paprikások – mikor még nem állt rendelkezésükre fóliasátor – saját maguk végezték, az udvar végében felállított szögletes deszkaalkalmatosságban. Az eszköz neve Bogyiszlón kötröc volt, szórványosan a Dél-Alföldön is előfordul ez az elnevezés. Az építményt Bálint Sándor kolë-ként írja le, és részletesen bemutatja A szegedi paprika termelési hagyományai című munkájában. A palántaneveléshez itt rétegezték a homokot, a kötöttebb talajt, az istállótrágyát, a rétegeket pedig meg is locsolták, így jól tartották a hőt. A legfelső rétegbe kerültek a hasítás során gondosan félretett magok, tetejüket hálóval fedték le, hogy a baromfi és az egyéb madarak ne férhessenek hozzájuk. A márciusban elvetett magok hamarosan csírázni kezdtek, nemsokára kibújtak a földből, május közepére pedig annyira megerősödtek, hogy következhetett a kiültetés. Az ültetéssel mindig megvárták a Fagyosszentek (Pongrác, Szervác, Bonifác – május 12; 13; 14.) elmúlását, nehogy a hirtelen visszatérő fagyok elpusztítsák a gyenge palántákat.
Mikor a szorosan ültetett palántákat kiszedték, hogy a földekre vigyék őket, a munka rendkívül sürgős volt, nehogy a zsenge növények tönkremenjenek. Ilyenkor több paprikatermelő család és barátaik, rokonaik kalákában dolgoztak. Mindenki sietett az ültetéssel, hiszen – amint azt szintén Bálint Sándor írja – a palánta olyan, mint a halott: vinni kő. További érdekességet jelent, hogy a néphit úgy tartotta, az ültetés napján tilos a délutáni pihenő, ebéd utáni szunyókálás. Hogy miért? Mert ha az ültető pihen, az általa palántált növény is elalszik, azaz lekonyul, elgyengül és végül elpusztul.
A múlt után következzen néhány hír a jelenből: az idén pár nappal később kezdődik az ültetés, hiszen az utóbbi egy hétben hűvös, felhős volt az időjárás. A tápkockás palántákat május 15-e körül ültetik, már elkészültek a palánták. A tépett palántákat azonban sok helyen csak 25-e, azaz Orbán napja, után fogják kiültetni. A PaprikaMolnár Kft-nél mi is ezt a gyakorlatot követjük. Reméljük, hogy a mostani hideg, hűvös napok az utolsók idén tavasszal, nagyon várjuk a napsütést!
Ültetés nálunk, néhány évvel ezelőtt
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
