Vastag József hagyatékának harmadik darabjával ezen a héten (ideiglenesen) lezárul az anyagot bemutató sorozat. Bár már a korábbi szövegekben is esett utalás a hasítók vidám légkörére, a munka melletti szórakozási lehetőségre, ez alkalommal a vidám mulatságok válnak igazi főszereplővé. Vastag József leírásából elénk tárul a csutrik hangulata, majd a dal és tánc színpadi feldolgozási lehetőségei. A visszaemlékezés az elért sikerek felidézésével zárul.
Halljuk tehát az eseményeket a Tanár Úr saját szavaival:
További helyi gyűjtés során délszláv anyagra bukkantunk. „Csutri” volt a neve a szegények lakodalmának. Nevét a csutorás üvegről kapta. A 100 éves Kiri Istvánné szerint „a rácoktól vették át az itt élő magyarok a csutrizást. Sokfelé batyubálként, másutt padkaporbálként ismerik, de ez több ezeknél. Ide a régi szokás szerint azok jártak, akik lakodalmat nem állhattak, mert szegények voltak. A csutri vályúját aki kétszer átlépte, a farsangot mögjárta, a tuskóhúzást mögúszta, vadházas lött”. A lányszöktetés /uszkucsiltatás/ is rác eredetű. A rác dallamvilágból mindössze egy kólótöredék maradt meg, amelyet a „petrópénz” szedése közben játszottak. Olyan volt ez, mint a mars a bálak végén. A hasító és a csutri már egy egész estét betöltő program volt.
Az együttes fiataljaiból a Szeged Táncegyüttes segítségével /Nagy Albert, Tanács István/ önálló tánccsoport alakult, akik megdobogtatták a szegedi színház színpadát is. A 70-es évek közepétől a már összeforrt, érett együttes minden színpadon és szabadtéren jól föltalálta magát. 1976-ban a Budapesti Művészetek Hete keretében mutatták be A paprikások című, 40 perces, színes filmet. E film részt vett Dublinban a folklór fesztiválon, ahonnan az aranyhárfa-díjat hozta el. Nem kis része volt ebben Lengyelfi Miklósnak és a kiváló rendezőnek,Szemes Mariannak.
Műsorunk állandó megrendelői, az idegenforgalmi szervek, néha két fellépést is biztosítottak hetente. Bevételeinkből fedeztük utazásainkat, vásároltunk ruhát, felszerelést /húrpénzt/. Támogatást a helyi termelőszövetkezettől, a szegedi ÁFÉSZ-től kaptunk. 1978-ban Zalaegerszegen a néprajzi nyári egyetem vendéglátását élveztük. A skanzen vízimalma előtti rögtönzött színpadon értük el a legnagyobb sikerünket. A jelenlévő külföldi szakembereket is táncba vittük. Citerásaink, harsonahangú asszonyaink és táncosaink e rendezvényen méltán képviselték a Dél-Alföldet.
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
